|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A hét két kérdése (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
2./ Mi történt a prágai Vencel-téren? Már az évforduló közeledte is felkavarta a kedélyeket Csehszlovákiában: a közvélemény két táborra oszlott, voltak akik látványosan szerettek volna emlékezni Jan Palach diák 1969 január 16-i öngyilkosságára, mig mások helytelenitették ezt. Igaz, ez utóbbiak véleménye elsősorban arra az önmagát meg nem nevező öngyilkosjelöltre vonatkoztak, aki jóelőre közölte: a nevezetes évfordulón a Vencel-téren kivánja elégetni magát, így emlékezve a husz évvel ezelőtti tettre, amellyel mellesleg Jan Palach annak idején a szovjet csapatok bevonulása ellen tiltakozott. A Rudé Právó provokációnak minősítette a névtelen öngyilkosjelölt bejelentését, amelynek egyik címzettje Václav Havel, a Charta,77 vezető személyisége volt. A hatóságok igyekeztek elejét venni a várható akcióknak: azt a módszert választották, hogy eleve nem adtak engedélyt a Charta,77 és négy másik ellenzéki csoport részére, amelyek emlékünnepséget akartak tartani az évforduló előestéjén. Ami magát az ismeretlen fiatalember öngyilkossági szándékát illeti: nos abban a legtöbben egyetértettek, hogy egy ilyen tettnek semmi értelme nincs. A hatósági tilalom ellenére a Vencel-téren ezen a héten szinte naponta többezres tömeg gyűlt össze. A rendőrség és a népi milicisták kordona megakadályozta a tüntetőket, hogy megközelítsék azt a helyet, ahol Jan Palach annak idején elkövette tettét, s ahová a megemlékezés virágait kivánták elhelyezni. A tüntetés az első napon drámai fordulatot vett: a rendőrség vízágyukat vetett be, sokakat letartóztattak. A következő napon békésebben ért véget a megmozdulás, a rendőrség nem avatkozott be, amitől a tüntetni kivánók a jelek szerint csak vérszemet kaptak, s igy a harmadik alkalommal ismét előkerültek a vízágyúk, a gumibotok , a könnygáz bombák. A csehszlovák sajtó nap mint nap foglalkozik az eseményekkel, s az elemzések provokációról, előre megfontolt szándéku rendzavarásról szólnak. A prágai eseményekről sok szó esett a szomszédos Bécsben is: az utótalálkozó befejező, külügyminiszteri szintű szakaszában felszólaló nyugati külügyminiszterek közül többen rosszallták a csehszlovák hatóságok eljárását, ugy értékelve beavatkozásukat, hogy az éppen a záóródokumentumban ujfent rögzített emberi jogokat sérti. +++
1989. január 20., péntek 13:20
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|