Rendszerváltás és az MTI

	Vegyi fegyverek
München, 1989. január 12. (SZER, Mai nap) - Ünnepélyes nyilatkozat kiadásával ért véget Párizsban 149 állam tanácskozása a vegyi fegyverek betiltásáról. A résztvevők felszólították a genfi leszerelési értekezletet - ahol már 18 esztendeje folynak a tárgyalások a vegyi fegyverekről -, hogy mielőbb dolgozza ki a fegyverek gyártását, raktározását és felhasználását egyaránt tiltó új nemzetközi egyezményt. A párizsi konferencia eredményét mérlegeljük következő hírmagyarázatunkban: A konferencia vendéglátó államát képviselő Dumas francia külügyminiszter éppúgy elégedetten nyugtázta a hatpontos nyilatkozat kiadását, mint Burns tábornok, az amerikai és Viktor Karpov, a szovjet küldöttség vezetője. Egyikük sem titkolta el, hogy többet szerettek volna elérni, de a konferenciát nem lehet kizárólag a nyilatkozat szövege alapján megítélni, hanem figyelembe kell venni az elhangzott 104 beszédet is. A nyilatkozat aláírásával a résztvevő államok erkölcsileg elkötelezték magukat az ingataggá vált 1925-ös genfi egyezmény betartására. Ez az eddigi egyetlen, a vegyi fegyverekkel foglalkozó nemzetközi egyezmény tiltja ezeknek a fegyvereknek a bevetését, gyártásukat és raktározásukat azonban nem, és éppen ez a legnagyobb fogyatékossága. A genfi egyezményt Irak hozta veszélybe Iránnal folytatott háborújában, majd a fegyverszünet megkötése után a területén lévő kurd nemzeti kisebbséggel szemben vetett be különböző vegyi fegyvereket. Ez a cselekedete felháborodást váltott ugyan ki a világ közvéleményében, de büntetlen maradt. A vegyi fegyverek kérdése viszont a nemzetközi politikai élet előterébe került, és Franciaország vált az aggódó világközvélemény szószólójává, javasolva a párizsi konferencia összehívását. Az 1925-ös genfi egyezményt nemcsak az erősíti meg, hogy Irak is aláírta a párizsi nyilatkozatot, hanem az is, hogy tíz új állam csatlakozott hozzá, és ezzel az aláírók száma 130-ra emelkedett. A párizsi konferencia második eredménye az volt, hogy új lendületet ad a vegyi fegyverek betiltásával foglalkozó genfi leszerelési értekezletnek, és kifejezetten megszabja a követendő célt is. Egy olyan átfogó nemzetközi egyezmény kidolgozását kívánja a konferenciától, amely egyaránt tiltja a vegyi fegyverek gyártását, raktározásukat és felhasználásukat, s mindezt nemzetközileg ellenőrizhetővé teszi. A párizsi nyilatkozat azt is jelzi, hogy az ellenőrzéssel az ENSZ szervezetét kívánják megbízni a főtitkáron keresztül. A nyugati delegátusok derűlátóan nyilatkoztak az új genfi egyezmény kidolgozásának lehetőségéről, bár az időbeli becslések erősen eltértek egymástól. Genscher nyugatnémet külügyminiszter már a jövő évben lehetségesnek tartja ezt, mások a kilencvenes évek első felében látják elérhetőnek a vegyi fegyverek teljes betiltását. A további genfi tárgyalásokat kétségtelenül megkönnyíti az, hogy a legnagyobb vegyifegyver-készlettel rendelkező hatalmak - Amerika és a Szovjetunió - egyaránt szorgalmazzák az új egyezményt. Rajtuk kívül becslések szerint még 20 állam rendelkezik vegyi fegyverekkel, jóllehet ezt hivatalosan nem ismerik el. A vegyi fegyverek továbbterjedésének legveszélyesebb fészke a Közel-Kelet. Ez a párizsi konferencián is kiviláglott. Nemcsak azért, mert köztudomású, hogy Iraknak vannak ilyen fegyverei, hanem azért is, mert kiderült, hogy az arab államok és néhány gazdaságilag fejletlen ország a kisember atombombájának tekinti a vegyi fegyvereket, és eladásukat az általános nukleáris leszerelés feltételeihez kötik. Dumas francia külügyminiszter azonban igyekezett világossá tenni, hogy a nukleáris és vegyi fegyverek között stratégiai szempontból óriási különbség van. A nukleáris fegyverzet elrettentő jellegű, mint ezt a II. világháború óta eltelt évtizedek is bizonyítják. A vegyi fegyverek ezzel szemben csak tömegpusztító jellegükben egyeznek meg a nukleáris fegyverekkel, elrettentő hatásuk nincs. Éppen ellenkezőleg, kísértésbe hozzák azokat az országokat, amelyek főleg anyagi okokból nem engedhetik meg maguknak az atomfegyverek gyártását. Számos kisebb állam katonai berkeiben alakult ki az a vélemény, hogy Irak a vegyi fegyverek bevetésével hárította el a vereséget az Iránnal folyó nyolcéves háborúban. Az arab országok Izrael nukleáris és vegyi fegyvereivel indokolják azt a követelésüket, hogy mind a két tömegpusztító fegyverfajtát tiltsák be. A párizsi konferencia sikere érdekében azonban nem élezték ki ezt a kérdést, de mint Aziz iraki külügyminiszter mondta, követelésüket annál nagyobb nyomatékkal fogják hangoztatni a genfi tárgyalásokon. A párizsi deklaráció közvetett formában 6. pontjában foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ebben a konferencia sürgeti az általános és teljes leszerelési erőfeszítéseket és a nemzetközi ellenőrzést, de nem hozza összefüggésbe a vegyi és a nukleáris fegyvereket. +++ 1989. január 12., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »