|
|
|
|
Konferencia vegyi fegyverekről
|
Washington, 1989. január 5. (Amerika Hangja) - Mint jelentettük, az Egyesült Államok haditengerészetének harci repülői a Földközi- tenger fölött lelőttek két líbiai katonai gépet. Frank Carlucci amerikai honvédelmi miniszter szerint az esetnek semmi köze nincs ahhoz a vitához, amelyben az Egyesült Államok vegyi fegyverek gyártásával vádolja Líbiát. Ezek előre bocsátásával a Washington Post című fővárosi napilap mai száma beszámol a szombaton kezdődő rendkívüli konferenciáról, amelyen a tervek szerint több, mint száz ország küldöttsége vesz részt. Az öt napig tartó nemzetközi konferencia a mérges gázok használatát betiltó 1925-ös genfi egyezménnyel kapcsolatos, és színhelye azért lett éppen Párizs, mivel az eredeti konvenció Versailles-ban aláírt dokumentumait Franciaország őrzi. - Az Egyesült Államok kormánya - jelenti a Washington Post tudósítója - tegnap hivatalos csatornákon keresztül nyilvánosságra hozta, hogy támogatja a meg-nem nevezett megtorló intézkedések foganatosítását minden olyan ország ellen, amelyek vegyi fegyvereket használnak. Washington ezen kívül bejelentette aktív részvételét a 64 esztendővel ezelőtt megkötött genfi egyezmény előírásainak betartatására irányuló nemzetközi erőfeszítésekben is. A vegyi fegyvereket alkalmazó országok ellen térbe vett megtorló intézkedésekről, melyek között a gazdasági szankciók minden bizonnyal szerepelnek majd, a tárgyalások szombaton kezdődnek meg. Az Egyesült Államok küldöttségét George Shultz külügyminiszter vezeti, aki azonban a tervek szerint már vasárnap hazautazik Párizsból. És ekkor az amerikai delegáció vezetését William Burns, a Fegyverzetkorlátozási és Leszerelési Hivatal igazgatója veszi át. A konferencia résztvevői között számos olyan közel-keleti ország is képviselteti magát, ami a közelmúlt konfliktusaiban állítólag maga is mérges gázok alkalmazásához folyamodott. Az amerikai hivatalos köröket aggasztja az a lehetőség, hogy Szíria és Líbia vezetésével az arab országok egy csoportja igyekszik majd megtorpedózni a konferencia végeztével kiadandó közös nyilatkozatot. Megfigyelők szerint a szóban forgó két ország és a hozzájuk csatlakozók ahhoz a feltételhez kötik majd a vegyi fegyverek használata ellen állást foglaló zárónyilatkozat aláírását, hogy a dokumentum tartalmazza a tömegpusztításra képes fegyverek elítélését is. A tömegpusztításra képes fegyverek kifejezés ez esetben az Izrael által be nem vallott nukleáris fegyverekre is vonatkozik. Mint ismeretes, az elmúlt hetekben az Egyesült Államok élesen bírálta Líbiát, mert szerinte Tripolitól mintegy 35 kilométerre Dél-Nyugatra vegyifegyver-gyár épül. Amerikai hírszerző körök szerint Szíria is saját vegyi fegyver arzenált tart fenn, sőt legalább egy, mérges gázokat előállító gyárat is aktívan üzemeltet. Szíria tagadja, hogy a létesítmény vegyi fegyverek gyártására hivatott. Kadhafi azt állítja, hogy gyógyszergyárat épít és ennek alátámasztására nyugati szakértők számára felajánlotta a helyszíni ellenőrzés lehetőségét. Ajánlatát az amerikai hivatalos szervek azzal az érvvel utasították el, hogy tekintet nélkül arra, milyen célokat szolgál a gyár, bármikor átalakítható eredeti rendeltetésére, azaz vegyi fegyverek előállítására. Washington egyébként korábban bírálta Irakot is, amiért a nyáron a lázongó kurd kisebbségi lakosság ellen mérges gázt használt saját területén. Az amerikai kormány akkor mégis hevesen ellenezte, hogy a kongresszus megtorlásként kereskedelmi és gazdasági szankciókat léptessen életbe Bagdad ellen. Hivatalos érve az volt, hogy a kereskedelmi kapcsolatok megszakítása mind az Egyesült Államok, mind Irak szempontjából igen káros lehet. A szankciók pedig a megtörténteken már amúgy sem változtatnak. Abban, hogy az amerikai kormány most mégis a vegyi fegyverek használói elleni megtorló intézkedések alkalmazása mellett döntött, nagy szerepe volt Francois Mitterrand francia államelnök az elmúlt szeptemberi közgyűlés előtt tett váratlan javaslatának. Ez a mérges gázokat alkalmazó országok elleni nemzetközi embargóra szólította fel a világszervezet tagjait. Az ENSZ alapító okmányának 7. cikkelye lehetővé tesz megtorló intézkedéseket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, illetve helyreállítására. Ezek között az intézkedések között szerepel a katonai akció is, bár ehhez a Biztonsági Tanács engedélye szükséges. Időközben George Shultz már beleegyezését adta a párizsi konferencia tervezett zárónyilatkozatához, amely többek között a jövőbeni esetleges mérgesgáz-támadások körülményeinek kivizsgálására felhatalmazza az ENSZ-t. A világszervezet a múltbeli mérgesgáz-incindensek esetében is igyekezett ezt a szerepet betölteni, de egyes kormányok - közöttük a kambodzsai, afgán és iráni is - nem voltak hajlandók az együttműködésre. Az Egyesült Államok kormányzata most javaslatot tett arra is, hogy a párizsi konferencia résztvevői nyilatkozatban foglaljanak állást a vegyi fegyverek további felhalmozása ellen és támogassák az emberbaráti segélyek azonnali folyósítását a korábbi vegyi fegyver támadások áldozatai számára. Ez a két amerikai kezdeményezés azonban hivatalos körök szerint valószínű még nem került bele a közös nyilatkozatba, mivel több ország, közöttük Nagy-Britannia is - elsősorban pénzügyi meggondolásokból - tartózkodással fogadta a javaslatokat. A 19 fejlett ipari országot tömörítő úgynevezett Ausztráliai Csoport ugyanakkor javasolni kívánja mérges gázok előállításához szükséges vegyszerek és gépek nemzetközi exportjának megszigorítását. Amerikai szakértők azonban rámutatnak, hogy Líbia például eddig mindig képes volt kijátszani a hasonló törvényeket. A mai New York Times közli, hogy meggyőződésük szerint Líbia elszállította a gyártelep raktárából a nagymennyiségű kémiai anyagot, amely a mérges gázok előállításához szükséges. Az egyik kémiai anyag, amit a líbiaiak ott felhalmoztak, a tiodokligol. Amerikai szakértők szerint ezt számos kereskedelmi produktum előállításához fel lehet használni, de nem olyan hatalmas mennyiségben, mint amennyit Líbia felhalmozott. Ez arra vall, hogy a mustárgáz előállításához kellett. +++
1989. január 5., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Békéscsaba 26-775: Dobos Attila nagylemezt kér.
- A műsor megindulásának első percétől nézem a műsort, a sky-t és a Supert is szoktam nézni, és mondhatom, nem kell szégyenkeznünk. Rendkívül tetszik maga a keret, a fesztelenség, rertdkivül jók a videoklippek, nem harsány a műsor, ugy hogy tartsák ezt a szinvonalat, ugy hogy tartsák ezt a nívót, én teljesen ott hagytam az l-es műsort, amióta megindultak. Köszönöm hogy meghallgattak.
- Geribi Miklósné vagyok, 206-069 Dobos Attila nagylemezt kér. A műsoruk az nagyon jó, szép, változatos, nagyon sok sikert kívánok a további programokhoz.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. január 8. Levelet kaptam Pártay Tivadartól, amelyben megbízott a kisgazdapárt pártfőügyészi tisztség éves ellátásával. Nagyon elgondolkodtatott ez a megbízás, mert megtiszteltetésnek és eddigi munkám elismerésének tekintettem. Közrejátszhatott ebben, hogy közismert volt apám egykori kisgazdapárti tagsága, és különösen az, hogy 1945-ben ő szervezte újjá a pártot Vas megyében. Én akkortájt 1946-1949-ig, mint pécsi egyetemi hallgató, mezei jogászként a szombathelyi Nyugati Kis Újság munkatársa voltam."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|