|
|
 |
|
 |
Sztrájk és törvénye 3.
|
Feltétlenül említésre méltó, hogy a törvényjavaslat sok helyütt
igen erőteljesen korlátozó jellegű, s olykor merőben indokolatlan
tilalomfákat állít a sztrájkszervezés lehetőségével szemben.
Ilyennek minősíthető az a passzus, amely a jogellenes
munkabeszüntetést tárgyalja. Ennek "d" pontja úgy fogalmaz, hogy
jogellenes "kollektív szerződésben rögzített megállapodás
megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje
alatt."
Elvi kifogást lehet emelni az előbb leírtakkal szemben, hiszen
annak alapálláspontja, szelleme - úgymond filozófiája - azt
sugallja, hogy sztrájk csak sérelmi szempontból szerveződhet, és a
munkafeltételek javítására kevésbé, vagy alig.
alc. Józan felismerés
Külön fejezetet érdemelne, hogy miért hiányzik legalább utalás,
eszmei útbaigazítás a mezőgazdaságban, különösképpen a
termelőszövetkezetben dolgozók sztrájkszervezési jogáról. Csupán
gyanítjuk: azért, mert olyan, szinte áttekinthetetlenül bonyolult
kérdést kellene megoldani, amely csaknem értelmezhetetlenné teszi a
sztrájkjogot abban az esetben, amikor a téesztag munkavállaló és
tulajdonos is egyben, ám az elmúlt évtizedek során hovatovább inkább
bérmunkás mivolta érvényesül tulajdonosi jogosítványai helyett.
A munkabeszüntetésről szóló törvényjavaslat vitáján a SZOT
elnöksége egyebek között ragaszkodott az elnevezés
megváltoztatásához. Mint mondták, azért, mert a sztrájk jobban
kifejezi a munkásmozgalom klasszikus hagyományaihoz való
ragaszkodást, és nem csupán nyelvészeti kérdést, de érzelmi,
szolidarítási indíttatást is jelent.
És jelenti azt is, hogy végleg szakítani kell azzal a
felfogással, amely a szocializmust úgy értelmezi, mint olyan
társadalmat, melyben minden érdeket, minden részletet egy bölcs,
mindenható kéz úgy képes összerendezni, ahogyan azt nem is olyan
régi tankönyvek lapjairól tanultuk.
A sztrájktörvény a józan felismerés egy újabb állomása:
fejlődésünk csak súlyos konfliktusok árán és azok vállalásával
képzelhető el. Hogy ezek a konfliktusok megoldhatók, elrendezhetők
legyenek, hogy állam és polgára pontosan ismerje lehetőségeit és
határait, biztonságot és garanciákat adó törvények kellenek. A sok
közül egyik ilyen a sztrájkról szóló törvény javaslata is.
(MTI-Press)
1989. január 16., hétfő 13:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Békéscsaba 26-775: Dobos Attila nagylemezt kér.
- A műsor megindulásának első percétől nézem a műsort, a sky-t és a Supert is szoktam nézni, és mondhatom, nem kell szégyenkeznünk. Rendkívül tetszik maga a keret, a fesztelenség, rertdkivül jók a videoklippek, nem harsány a műsor, ugy hogy tartsák ezt a szinvonalat, ugy hogy tartsák ezt a nívót, én teljesen ott hagytam az l-es műsort, amióta megindultak. Köszönöm hogy meghallgattak.
- Geribi Miklósné vagyok, 206-069 Dobos Attila nagylemezt kér. A műsoruk az nagyon jó, szép, változatos, nagyon sok sikert kívánok a további programokhoz.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. január 8. Levelet kaptam Pártay Tivadartól, amelyben megbízott a kisgazdapárt pártfőügyészi tisztség éves ellátásával. Nagyon elgondolkodtatott ez a megbízás, mert megtiszteltetésnek és eddigi munkám elismerésének tekintettem. Közrejátszhatott ebben, hogy közismert volt apám egykori kisgazdapárti tagsága, és különösen az, hogy 1945-ben ő szervezte újjá a pártot Vas megyében. Én akkortájt 1946-1949-ig, mint pécsi egyetemi hallgató, mezei jogászként a szombathelyi Nyugati Kis Újság munkatársa voltam."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|