|
|
 |
|
 |
Még mindig a doppingügy ... (2. rész)
|
A hazai előzményekről kiderül, hogy a hormonális dopping
használata, mint amilyen az anabolikus szteroidoké is, már a
hetvenes évek elején tapasztalható volt a magyar élsportban.
Kezdettől a versenyzők, edzők és a sportvezetők diktáltak
doppingügyben. Az egészségügy (a sportorvosok) cinkos, jó esetben
passziv szerepet játszott, hatásos doppingellenes tényezővé mindmáig
nem tudott válni. Az itthoni doppingtörténelem meghatározó
időszakában, a moszkvai (1980) és a Los Angeles-i (1984) olimpia
között vált teljesen elfogadottá a sportvezetésben a tétel, hogy
csak a gyógyszerek révén maradhatunk versenyben a világgal. Ebből
következően születhetett meg 1983-ban az a megállapodás az
Egészségügyi Minisztérium és az Országos Testnevelési és
Sporthivatal között, amely - a szakértői bizottság álláspontja
szerint - gyakorlatilag a doppingolás fedezésére szolgált. E
megállapodás értelmében adagolták az 1984-es olimpiára készülő
sportolóknak a tesztoszteront az OTSI (Sportkórház) Kutató
Osztályán. S minden figyelmeztetés ellenére - állapitja meg a
jelentés - ekkor kezdődött az a képtelen gyakorlat, hogy ugyanott
adták a doppingnak minősülő hormonokat, ahol az ellenőrzést kellett
végezni. 1985 első felében az OTSI-ban végzett komplex vizsgálat
feltárta a szervezeti és szakmai rendezetlenségeket, ám a rendezés
elmaradt. Ezért is javasolja most a többi között azt a bizottság,
hogy a szükséges személyi döntésekkel együtt korszerüsitsék az OTSI
szervezeti felépitését, tevékenységét, s a doppingellenőrző
laboratóriumot a sportorvoslástól független szervezetben, önállóan
müködtessék a jövőben. (folyt.köv.)
1989. január 7., szombat 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|