Rendszerváltás és az MTI

	Albánia - a ,,legfiatalabb,, ország (2.rész)
Az ország gazdasági élete jócskán elmarad saját lehetőségeitől. Ez az elzárkózás következménye. A lehetőségekre pedig az jellemző, hogy a króm termelésében Albánia az elsők között van a világon, de jelentősek szén-, olaj-, vasérc-, nikkel- és ólomtartalékai is, amelyek kitermelése szerény méretekben és elmaradott technikával folyik. Vízkészleteit tekintve Albánia a második Európában, Norvégia után. Villanyáramot exportál Jugoszláviába, Romániába, Görögországba és Ausztriába, miután saját szükségletét teljes mértékben fedezte. A megművelt földek 60 százalékát öntözik. Igaz, a művelésre alkalmas terület nem nagy ebben a csupa-hegy országban, ahol minden talpalatnyi földet meg kell művelniük a lakosság 66 százalékát kitevő falusiaknak. Szorgalmukra már azért is szükség van, mert a mezőgazdasági gép kevés, s ami van, elhasználódott, elavult. Az albánok igen büszkék eredményeikre, s - ha figyelembe vesszük, honnan indultak - joggal. Egy példa a ,,starthelyzetükre,,: Albánia volt Európában az egyetlen olyan ország, ahol a második világháború előtt még nem volt vasút és egyetem. Az első - 42 kilométer hosszú - vasútvonal 1947-ben nyílt meg, a tiranai egyetem pedig 1957-ben. Az európai hálózatba is bekapcsolt vasútvonalak hossza ma 400 kilométer, az egyetemen nyolc tanszék 68 féle diplomás szakma elsajátítását teszi lehetővé. Gyárak, erőművek, vízgyüjtők, útak, lakások épültek. Közben sok nehézséget kellett lekűzdeni, s maradt is még elég. A bolgár újságírók szerint megvan a szükséges realitásérzé, akarat és szorgalom is ahhoz, hogy ezeken is felülkerekedjenek. Bulgáriából turistacsoport is járt már Tiranában, s ez éppúgy az albániai nyitás tényét bizonyítja, mint az, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke néhány év alatt 30 millió rubelről 70 millió rubelre nőtt. A nyitás különösen a Balkán vonatkozásában tapasztalható: bár élesek a két balkáni NATO-ország közötti ellentétek és a négy szocialista ország is erősen eltér egymástól, mégis szinte tapinthatóan érvényesül az új politikai gondolkodás hatása. Enélkül nem jöhetett volna létre 1988. februárjában a félsziget történetének első külügyminiszteri találkozója, és Tirana nem képviseltette volna magát - az Interparlamentáris Unió történetében először - az IPU szófiai tanácskozásán. +++ Nagy Károly (Szófia), MTI-Panoráma 1989. január 6., péntek 14:55
Vissza » Folytatásokkal »