|
|
|
|
Magyarországi változások
|
Washington, 1989. március 13. (Amerika Hangja) - A Washington Times című fővárosi lap mai száma tájékoztat az új magyar alkotmánytervezet kidolgozását körülvevő erőfeszítésekről. A folyamatban lévő változások lehetővé tehetik, hogy a Szent István-i korona is visszakerüljön Magyarország címerére. A kötelező orosz nyelvoktatás kikerüljön a tantervekből, és az új magyar alkotmányt amerikai segítséggel fogalmazzák. Az említettek - írja a Washington Times budapesti tudósítója - Németh Miklós múlt heti parlamenti beszéde kapcsán vetődtek fel reális lehetőségként. A Minisztertanács elnökének drámai horderejű nyilatkozata szerint ugyanis a kommunizmus zsákutcának bizonyult. Magyarország metamorfózisának minden várható buktatóját természetesen sem a Kelet, sem a Nyugat szakértői nem képesek megjósolni. Egyes diplomaták úgy vélik: egyelőre még a magyar kormány tagjai is bizonytalanok afelől, hogy meddig mehetnek el reformjaikkal. Hivatalosan azonban nincs többé visszaút. Németh Miklós szavai, melyek szerint az egyetlen megoldás a politikai pluralizmus, jegyzőkönyveztettek, nem tekinthetőek ki nem mondottaknak. És a magyarok már felkérték bizonyos nyugati országok nagyköveteit: tartsanak előadásokat arról, hogy az ő hazájukban miként működik a demokratikus rendszer. Sikeresek voltunk a múlttal való szakításban. A párt készen áll más politikai erőkkel megosztani a hatalmat és a felelősséget - idézi Szabó Zoltán kormányszóvivő (sic!) nyilatkozatát a Washington Times budapesti tudósítója, aki szerint Szabó ezekhez a szavakhoz azért még annyit óvatosan hozzátett: jelen pillanatban a kommunista párt saját magát tartja a legnagyobb politikai erőnek, és kész a többivel felvenni a versenyt. Bár a politikai tájkép színesebb lett, a vörös még dominál. Valóban. A Magyar Szocialista Munkáspárt továbbra is kezében tartja a hatalom gyeplőjét mivel a tucatnyi ellenzéki csoport és halottaiból felélesztett politikai párt inkább vitakörökhöz, mint jól szervezet organizációkhoz hasonlítható. És a kommunista pártnak a különböző alternatív csoportok tagjai sorában összekötői is vannak. Egyes nyugati diplomaták már csak azért is óvatosságra intenek - hangsúlyozza - egyelőre semmi biztosíték nincs arra, hogy a magyarországi változások nem fordíthatók vissza. Tény: a Politikai Bizottság 108 tagja közül mindössze 20-an eltökélt reformerek. A többi 88 PB tag közül 15-en ellenzik a reformpolitikát, 73-an pedig a pillanatnyi hangulat szerint vacillálnak. A magyar reformok sorsáról határozó végső döntésre azonban minden bizonnyal a Kremlben fog sor kerülni. De tény az is, hogy Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete, korábban Moszkva beleegyezéséről biztosította Grósz Károlyt. Csakhogy Sztukalin a Gorbacsov-érát megelőző korszak embere, s ezért nem ismeretes, miféle beleegyezést tanácsol: a politikai pluralizmus ideáljával, vagy csak annak gazdasági reformokkal kapcsolatos helyeslését. Különböző, saját politikája mellett elkötelezett csatornákon keresztül Mihail Gorbacsov a magyarokat haladásra bíztatta. Nyilvánvalóan azért, mert Magyarországot tekinti a szovjet reformok laboratóriumának. Ami viszont roppant lényeges - folytatja cikkét a Washington Times budapesti tudósítója - az, hogy a magyar kormány az Egyesült Államokhoz fordult segítségért - momentán kissé ködös új programjának kidolgozásához. Mark Palmer, az Egyesült Államok nagykövete a közelmúltban az amerikai politikai rendszerről, a választási kampányokról és a választásokról tartott előadást pártfunkcionáriusoknak. Az Egyesült Államok kormánya pedig már szervezi a tavasszal Budapesten tartandó konferenciát, melynek témája az amerikai alkotmány lesz. Washington különböző államjogi szakértőkből álló delegációkat is küld Magyarországra. Ezek a személyek szintén kiválasztott közönség előtt tartják előadásaikat. Palmer nagykövet szerint már nincs elég idő a csendes diplomáciára. Így nyilatkozott: célunk, hogy segítsünk a magyaroknak, és hogy a szovjet csapatok mind Magyarországról, mind Lengyelországból kivonuljanak. Nem is annyira katonai, mint inkább politikai okokból - idézi a Washinton Times tudósítója Budapestről keltezett jelentésében, amelyet így folytat: Az amerikai szisztéma iránt láthatóan igen nagy érdeklődést mutató magyar hivatalos személyek közölték: közvetlen választások és az Egyesült Államok legfelső bíróságához hasonló alkotmánybíróság segítségével szeretnének létrehozni egy erős, elnöki hatalmon alapuló politikai rendszert. A küszöbön álló nagy horderejűnek ígérkező változásokról szóló bejelentések eddig mind konfrontációmentes, aránylag nyugodt politikai légkörben zajlottak. Miközben - mint egy magyar funkcionárius találóan megjegyezte - a kormánynak és a pártnak is a külföldhöz kell fordulnia tanácsért, olyannyira kitaposatlan ösvényen halad - fejezte be cikkét a Washinton Times budapesti tudósítója. +++
1989. március 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallható telefonüzenete:
Jó napot kívánok! (BEMONDJA NEVÉT) ...vagyok. Ne haragudjanak, hogy zavarom Önöket, de amit a Hallgatók Fórumában hallani, hogy egy telefonáló valószínűleg roppantul kultúrálatlanul telefonál, azt Önök ugyanúgy... miért kel1 visszaidézni? Azt hiszem, hogy erre nincs szükség. Ezzel kapcsolatban csak ezt szerettem volna mondani, valamint, hogy a német kiejtésüket nem ártana roppantul, az összes Szabad Európa dolgozójának feljavítani. Egy példa: a heute-t rendszeresen hajténak mondják. Aki Magyarországon németül tanul, azt hiszem, hogy az nagyon rossz. Köszönöm, ennyit szerettem volna
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|