|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Gorbacsov és Kelet-Európa
|
![](../img/spacer.gif)
(Török Tamás) München, 1989. január 3. (SZER, Nyugati folyóiratszemle) - Gorbacsov és Kelet-Európa a címe annak a cikknek, amelyet a Disent, magyarul "Máskéntgondolkodás" című amerikai folyóiratban találtunk. A cikk szerzői: Heller Ágnes és Fehér Ferenc. A háború utáni Kelet-Európa története Jaltával kezdődik - állapítják meg a cikkírók - és a megállapítást mindjárt kérdésfeltevéssel folytatják. Miért szokás Jaltát idézőjelbe tenni? A válasz egyszerű. A Jalta név többet jelent, mint Roosevelt, Sztálin és Churchill 1945-ben a Krím-félszigeten tartott történelmi jelentőségű találkozója. Jalta jelképe lett a három nagy diplomáciai erőfeszítéseiben érvényesülő fontos irányzatnak, amely a feljegyzések és a vonatkozó üzenetváltások során alakult ki. A Jalta által jelképezett irányzatot Roosevelt kezdeményezte - naivan, de lelkesen. Sztálin taktikai meggondolások alapján támogatta, Churchill viszont csak vonakodva és fenntartásokkal csatlakozott hozzájuk. A jaltai irányzatot gyakran, de tévesen úgy értelmezik, mint a három szövetséges hatalom háborús erőfeszítéseinek az összehangolását. A valóságban a három nagyhatalom egyike sem fedte fel teljesen stratégiai elgondolásait, és szó sem volt összehangolásukról. E téves értelmezés alapján a jaltai irányzatot időnként úgy interpretálták, hogy az egy tartós béke előkészítését szolgálta a nagyhatalmak győzelme után. De a feljegyzések azt igazolják, hogy a megkötendő békeszerződés alapelveit soha sem vitatták meg érdemben. A jaltai irányzat a nyugati vezetők és Sztálin levélváltásaiban kezdett alakot ölteni, szervezett formában 1943-ban Teheránban rajzolódott ki, tetőpontját Jaltában érte el, majd 1945-ben Potsdamban összeomlott. Noha Jalta stratégiai célkitűzéseit később maga alá temette a hidegháború, mégis: közvetve jogalapot nyújtott Sztálinnak arra, hogy azt tegye, amit akar. Alátámasztotta a Szovjetunió befolyását Kelet-Európában annak ellenére, hogy a kelet-európai nemzeteket sohasem kérdezték meg, és még csak nem is tájékoztatták megfelelően egy olyan megállapodásról, amely alapvetően meghatározta jövőjüket. Ez a magyarázata a Jalta-ellenes felkeléseknek Kelet-Európában 1945 óta. Felkelésen nemcsak széleskörű népmozgalmakat értenek a cikk szerzői, hanem kommunista kormányok ellenszegülését is. így Jalta ellen fordult a Tito- kormányzat már 1945 óta, a rövid életű Nagy Imre-kormány a magyar forradalom alatt 1956-ban, az albán kormány a szovjet-albán szakítás óta - és bizonyos mértékig Ceausescu bukaresti rezsimje is. A Jalta-ellenes felkelésnek Kelet-Európában - a Disent cikkírói szerint - négy szakasza volt. Az első szakaszban 1945 és 1948 között, a nem kommunista pártok álltak az élvonalban, de ezeknek semmi esélyük sem volt a győzelemre. Nacionalista politikai testületek voltak minden tapasztalat nélkül, és nem volt meg bennük a hajlandóság arra, hogy küzdelmüket a határokon túl is összehangolják. A nyugati szövetségesek állták Sztálinnak tett ígéretüket, és csupán Jalta eltérő értelmezésének a jogához ragaszkodtak. A térség mintegy 100 millió lakosa modernizáló reformokra vágyott. És ilyen reformokat csak a kommunisták hirdettek meg, nem a liberálisok vagy a konzervatívok. Ily módon Sztálin könnyen győzhetett, csupán Jugoszláviában ütközött ellenállásba. A második - drámai - szakasz 1953 és 56 között zajlott le. Ezt a szakaszt Jalta ősellensége: Tito vezette, akit Hruscsov antisztálinista kampánya során rehabilitált. A jugoszláv vezetőség azonban az egoista reálpolitika hibájába esett: ahelyett hogy Jalta nagy stratégiai kérdéseit vetették volna fel, kicsinyes, személyes jellegű bosszúhadjáratba kezdtek Tito ellenségei ellen, és ezzel eljátszották erkölcsi és politikai vezető szerepüket. A Jalta elleni forradalom lobogóját a magyarok és a lengyelek tartották magasra. Az események alakulása ebben a két országban eltérő irányzatot mutat. A magyar forradalom egy népszerű koalíciós kormány vezetése alatt frontális támadásba lendült Jalta ellen, amikor Nagy Imre kilépett a Varsói Szerződésből, és tömbön kívüli államnak nyilvánította az országot. Lengyelország ezzel szemben arra a meggyőződésre jutott, hogy a szovjet politikai gyámkodás a jaltai megállapodás része, és a lengyelek gondosan ügyeltek arra, hogy ne lépjék át ezt a határvonalat. A harmadik szakasz az ötvenhatos magyar forradalom, és Brezsnyev 1982-ben bekövetkezett halála közötti időszak. Ennek valójában méltatlan bajnokai voltak. Hodzsa Albániája egy légmentesen elzárt harmadik világba illő változata a sztálinizmusnak, és Ceausescu Romániája, amely óvatosan kijátszotta Jalta ütőkártyáját hogy így egyenlítse ki az országon belüli töretlen sztálinizmust és a botrányos gazdasági helyzetet. Erősen kétséges, hogy az 1968-as csehszlovák kísérlet a belső desztalinizálásra a Jalta-ellenes forradalom részének tekinthető-e, vagy sem? A valóságban a jaltai irányzat egyetlen igazi megsértése Brezsnyev számláját terheli: a szovjet katonai intervenció 1981-ben Afganisztánban. Kelet-Európa Jalta elleni forradalmának negyedik szakasza napjainkban igen bonyolult körülmények között zajlik. Lengyelország változatlanul turbulens. Románia továbbra is engedetlen, noha az éhség és a belső terror kombinációja a forrongás veszélyeit rejtegeti. Jugoszlávia alkotmányos és társadalmi krízisben van, ami nem hagyhatja hidegen a Szovjetuniót. Kelet- Németország egy hosszan tartó hatalmi játék alanya és tárgya egyben, s ez egykönnyen a háború utáni Európa térképének az átalakulásához vezethet. A Disent című amerikai folyóirat cikke szerint Gorbacsovnak figyelembe kell vennie az egymásnak gyakran ellentmondó irányzatok teljes panorámáját. Churchill egy ízben kijelentette: nem hajlandó elnökölni a brit birodalom felbomlása fölött. Hasonlóképp Gorbacsov sem nagyon lesz hajlandó a jaltai rendszer felbomlása fölött elnökölni. Brezsnyevtől eltérően azonban a jaltai határokat sem kívánja átlépni. A szerzők ezután emlékeztetnek arra, hogy ugyanúgy mint Hruscsov esetében, Gorbacsov is egy általános kelet-európai válság idején került hatalomra. Kelet-Európában csupán három ország nincs válságban - legalábbis ez idő szerint - Albánia, Bulgária és Kelet-Németország. Jelentős különbségek észlelhetők azonban a jelenlegi, és a Hruscsov idején mutatkozott krízis között. Hruscsov uralma alatt a kelet-európai országok válságainak kiváltó oka azonos volt. A sztálinista tömegterror, és a teljesen irracionális gazdasági vezetés. Ezért Hruscsov joggal hihette, hogy ugyanazzal a gyógymóddal élhet minden esetben. Ez a csodaszer a sztálinista módszerekkel történő desztalinizálás volt, aminek az lett az eredménye, hogy kis híján szétzúzta a sztálini birodalmat, és olyan sebeket ütött, amelyek azóta sem gyógyultak be. Gorbacsov azonban a jelek szerint tudatában van annak, hogy a jelenlegi kelet-európai válság egyetlen közös nevezője az, hogy a térség úgyszólván valamennyi államát érinti, de az egyes országok válságai alapvetően eltérő jellegűek. Albánia a sztálini ötvenes évek időszakát éli. Csehszlovákia a hatvanas évek befejezetlen desztalinizálásának a periódusában van. Magyarország, Jugoszlávia és Lengyelország pedig egymástól eltérő jelenben él. A válságok jellege is eltérő. Lengyelországban a rezsim legitimációs válságba került, főképp a gazdasági reformok elmulasztása miatt. Magyarországon a vezetőség évtizedekkel ezelőtt óvatos mezőgazdasági reformba kezdett, és tágabb körű gazdasági változást ígért, és amikor ezekből nem lett semmi, elvesztette önbizalmát. A lakosság kedvébe kívánt járni, és ezért bátorította a fogyasztást anélkül, hogy emögött megfelelő termelés állt volna. (folyt.)
1989. január 3., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER hallható telefonüzenete:
Jó napot kívánok! (BEMONDJA NEVÉT) ...vagyok. Ne haragudjanak, hogy zavarom Önöket, de amit a Hallgatók Fórumában hallani, hogy egy telefonáló valószínűleg roppantul kultúrálatlanul telefonál, azt Önök ugyanúgy... miért kel1 visszaidézni? Azt hiszem, hogy erre nincs szükség. Ezzel kapcsolatban csak ezt szerettem volna mondani, valamint, hogy a német kiejtésüket nem ártana roppantul, az összes Szabad Európa dolgozójának feljavítani. Egy példa: a heute-t rendszeresen hajténak mondják. Aki Magyarországon németül tanul, azt hiszem, hogy az nagyon rossz. Köszönöm, ennyit szerettem volna
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|