Rendszerváltás és az MTI

	Busójárás Mohácson
1990. február 25., vasárnap - A Mohácson élő délszlávok ebben az esztendőben február 25-én - farsangvasárnapján - rendezték meg a szomszédos szláv népek körében is máig élő télűző, tavaszköszöntő, termékenységvarázsló vigasságukat, a busójárást. A mohácsi horvát szájhagyomány az ősi népszokáshoz hozzákapcsolta azt a legendát is, miszerint bátor őseik, a török hódoltság idején, a hagyományos busó-kellékekkel olyan nagy zajt csaptak, s olyan félelmet keltettek, hogy a várost megszálló babonás muzulmánok fejvesztve elmenekültek. Az idén, miként már sok esztendeje, éppen fordítva történt: sok ezren érkeztek a városba, hogy végignézzék a borzas birkabundákban, félelmetes faragott faálarcokkal éktelen kolompolás, kerepelés közepette felvonuló busók menetét, s részesei legyenek a nap egyéb eseményeinek. A busójárás szervezői újabban, a hajdani farsangi vígságok hangulatának felidézésére törekedve, a baranyai és a szomszédos megyékben, valamint a Jugoszláviában működő hagyományőrző nemzetiségi együttesek zenés-táncos találkozójává bővítették a farsangvasárnapi eseményt. Ennek jegyében kapott meghívást az idei programra a dubosevicai, a zsupanjai, a kupuszinai, a darázsi, a dárdai, a bajai, a dunaszekcsői, a hercegszántói, a véméndi és a házigazda mohácsi hagyományőrző együttes. Tagjaik délelőtt a városi művelődési központban, délután a városközpont szabadtéri színpadán adtak látványos, zenés, táncos műsort a Mohácsra sereglett érdeklődőknek. A főutcán felállított tarka sátrak sorában bocskorkészítők, bőrdíszművesek, fafaragók, kékfestők, mézeskalácsosok, rézművesek, szűcsök, fazekasok és más iparosok kínálták maguk készítette portékáikat. A busójárás ,,főszereplői,,, a maskarások, a ronggyal, fűrészporral töltött öreg busóágyu dörrenésének jelére vonultak a Kóló térről a város központjába. Kisebb csoportjaik - egy mostanában alakuló új szokás jegyében - vaskos tréfákban sem szűkölködő jeleneteket adtak elő. Fürgén járt kezükben a fahamuval töltött zsákocska is, amellyel bőséges gyermekáldást kívánva püfölték a közelükbe kerülő fehérnépeket. Szürkületkor meggyújtották a főtéren rakott hatalmas rőzsemáglyát, s a lobogó lángok körül télűző-tavaszköszöntő körtáncot, sodró ritmusú kólót jártak. A mohácsi farsangvasárnap a városi művelődési központban délszláv néptáncokból öszeállított műsorral és a hagyományos sokácbállal zárult. (MTI) 1990. február 25., vasárnap 15:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »