|
|
|
|
Statisztikai jelentés a lakáshelyzetről (1. rész)
|
1989. január 19., csütörtök - Jelentős az elmaradás a második 15 éves lakásépítési program végrehajtásában - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett jelentése. A kötetből kitűnik, hogy a 15 évre tervezett 1,2 millió új lakásból eddig mintegy egymillió készült el. Ennek alig több mint negyede épült állami forrásból. A tervidőszak hátralévő két évében évi 100 ezer lakást kellene építeni, ám a lehetőségek ismeretében valószínűleg ennek fele sem készül el.
1985 óta kevesebb lakás épül központi erőforrásból. A VII. ötéves tervidőszakra a népgazdasági terv 320-340 ezer, többségében már személyi tulajdonú lakás felépítését írta elő. Eszerint összességében új lakásba költözéssel, lakáscserével, lakásbővítéssel, -felújítással és közművesítéssel mintegy 900 ezer-egymillió család lakáshelyzete javulhat. A VII. ötéves terv időszakában mindössze 1986-ban épült több lakás a tervezettnél, a tendencia azonban 1985-től az, hogy évről évre kevesebb új lakás készült. Számuk 1987-ben már csak 57.200 volt, s ez 4,7 százalékkal elmaradt a tervezettől. 1987-ben magánerőből építettek kevesebb lakást - lényegesen kevesebbet, mint a megelőző években - az állami lakásépítés viszont több volt a tervezettnél. Tavaly az első félévben 10.499 új lakás készült el. A községekben 22,2 százalékkal volt több az új lakás, mint egy évvel korábban, míg Budapesten 34,1 százalékkal kevesebb. Állami forrásokból mindössze a lakások 8,2 százalékát létesítették. Jelentős visszaesés tapasztalható az állami építőipari vállalatok lakásépítési tevékenységében. Ebből adódóan kevesebb paneles falszerkezetű lakás, valamint telepszerű többszintes lakóház épül. Ugyanakkor a kisiparosok és a lakosság által kivitelezett lakások száma, téglából vagy kézi falazóelemmel épített otthonok mennyisége, továbbá a családi házakban lévő új lakások száma jelentős mértékben gyarapodott. (folyt.köv.)
1989. január 18., szerda 21:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Statisztikai jelentés a lakáshelyzetről (2. rész)
|
a csökkenő állami lakásépítés miatt évről évre nő az emelkedő lakásárak részbeni ellensúlyozására hivatott helyi támogatás jelentősége. Tavaly ilyen célra a helyi tanácsok összesen 2 milliárd forintot fordíthattak, ami 400 millió forinttal haladta meg az előző évit. E támogatási forma jelentőségét azonban csökkenti az a helyenként tapasztalható gyakorlat, miszerint olyanok is részesülnek időnként kedvezményes hitelben, vagy vissza nem téritendő juttatásban, akik jövedelmi helyzetük alapján arra nem jogosultak. Ilyen eseteket tárt fel a statisztikai felmérés például Csongrád, Szolnok és Tolna megyében. A magánerős építkezés előtérbe kerülésével mind nagyobb szerepet kap az építőanyag-ellátás. A statisztikai adatok szerint folyamatos áru- és választékhiány jellemzi az építőanyag-kínálatot. Mindössze 1987 első felében volt tapasztalható némi átmeneti javulás. Megfelelő árualap hiányában az igényeket a legtöbb helyen ma sem tudják kielégíteni. Az építőanyag-hiány helyenként és időnként olyan kritikus, hogy a folyamatban lévő építkezések anyagigényét még anyagellátási szerződésekkel sem tudják biztosítani. Nem túl biztató a kép a kivitelezői kapacitásokat illetően sem. A lakásépítési piacon - a vállalkozók érdekeltségének hiánya miatt - még nem alakult ki verseny. A lakásoknak csak kis hányada épül versenytárgyalásokon elnyert szerződések alapján. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még a valódi verseny kibontakozása után is évek kellenek ahhoz, hogy az árak csökkenjenek. Vidéken a verseny lehetőségét sok helyütt eleve kizárja, hogy megyénként egy-egy, esetleg két kivitelező vállalat foglalkozik lakásépítéssel, a szövetkezetek és a kisszövetkezetek pedig általában csak kisebb munkákat tudnak vállalni. A fővárosban ugyan valamivel kedvezőbb a helyzet, de a versenytárgyalások itt is főleg a nagyobb lakásszámú építkezésekre vonatkoznak. (folyt.köv)
1989. január 18., szerda 21:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Statisztikai jelentés a lakáshelyzetről (3. rész)
|
A vállakozók köre erősen korlátozott: a 43-as számú ÁÉV és a Budapesti Lakásépítő Vállalat mellett mintegy hat vidéki vállalat vesz részt a munkákban. A vidéki vállalkozók némelyike versenyképesebb, mint a fővárosiak, mivel alacsonyabb áraikkal és magasabb termelékenységükkel még a nagy szállítási távolságból adódó tetemes többletköltséget is ellensúlyozni tudják - állapítja meg a KSH jelentése. (MTI)
1989. január 18., szerda 21:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallható telefonüzenete:
Jó napot kívánok! (BEMONDJA NEVÉT) ...vagyok. Ne haragudjanak, hogy zavarom Önöket, de amit a Hallgatók Fórumában hallani, hogy egy telefonáló valószínűleg roppantul kultúrálatlanul telefonál, azt Önök ugyanúgy... miért kel1 visszaidézni? Azt hiszem, hogy erre nincs szükség. Ezzel kapcsolatban csak ezt szerettem volna mondani, valamint, hogy a német kiejtésüket nem ártana roppantul, az összes Szabad Európa dolgozójának feljavítani. Egy példa: a heute-t rendszeresen hajténak mondják. Aki Magyarországon németül tanul, azt hiszem, hogy az nagyon rossz. Köszönöm, ennyit szerettem volna
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|