Rendszerváltás és az MTI

	Gorbacsov - agrárágazat - tanácskozás (1.rész)
Barta György, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. január 15. vasárnap (MTI-tud.) - Nem lehet bűntetlenül erőszakot tenni a természeten, és nem lehet büntetlenül elszakítani a parasztot a földtől. Az sem vezet semmi jóra, ha íróasztal mellett ülő hivatalnok diktálja a szántó-vetőnek, hogyan szántson-vessen. Ezek voltak a vezéreszméi annak az előadói beszédnek, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára mondott el az SZKP Központi Bizottságában pénteken megtartott tanácskozáson, ahol a párt vezetői az agrárágazat szakembereivel tanácskoztak az élelmiszerprogram megvalósításáról és a falusi gazdasági viszonyok átalakításáról. A tanácskozás közvetlen célja az agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozó, márciusra tervezett KB-ülés előkészítése volt. A beszédet a szovjet sajtó vasárnap ismertette részletesen. Súlyos hiba volt, - mutatott rá Gorbacsov - az állami gazdaságpolitika sarkköveként kezelni azt a tételt, hogy a mezőgazdaságból mindent ki kell szipolyozni, és át kell ömleszteni az ott megteremtett értékeket az iparba. Hangsúlyozta: volt történelmi időszak, amikor ennek a felfogásnak megvolt az értelme és létjogosultsága, de az az időszak rég elmúlt, a mezőgazdaságellenesség viszont viselkedési norma maradt az állami gazdaságirányításban. Gorbacsov rámutatott, hogy ennek következménye lett a talajjavítás krónikus elhanyagolása, rengeteg értékes termőföld lefoglalása, tönkretétele az ipar által. A kellő körültekintés nélkül épített vízierőművek példáját idézte, s utalt arra, hogy sokmillió hektár kitűnő ártéri legelő ment miattuk tönkre, pedig azokra korábban hatalmas, virágzó állattenyésztő gazdaságok épültek. A szónok hangsúlyozta, hogy haladéktalanul szakítani kell ezzel a faluellenes felfogással, és helyre kell állítani a gazdasági ágak egyensúlyát. Ezután a földművelő emberről szólt, akit fásulttá és közönyössé tettek. Gorbacsov kifejtette: a mezőgazdasági dolgozó akár szívvel-lélekkel, akár tessék-lássék dolgozott, nagyjából ugyanazt a munkabért kapta, s a számára áttekinthetetlenül nagyra nőtt gazdaságban azt se tudta lemérni, mi virul ott az ő keze munkájától. Mivel a munkabér alacsony volt, olykor kiegészítette a közösből lopva hazahordott holmival. (folyt.) 1989. január 15., vasárnap 11:03
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Gorbacsov - agrárágazat - tanácskozás (2.részz)
E kor következményeinek az ellenszere elsősorban a mezőgazdasági dolgozó gazdasági érdekeltsége, az érdekeltség formája pedig a bérleti, a vállalkozási szerződés lehet - fejtette ki elgondolását az SZKP KB főtitkára. E forma lassú terjedését azzal magyarázta, hogy a vállalkozó kedvű, szorgalmas falusi emberek, akik bérleti szerződést kötnek, és viszonylag gyorsan jelentős jövedelmekre tesznek szert, gyakran ellenséges légkörben kénytelenek élni. Irigylik őket a restek, akik nem mernek vállalkozni. Rossz szemmel nézik őket egyes állami tisztviselők is, akik a munkáját önállóan elvégző parasztember láttán félteni kezdik hatalmat és megélhetést nyújtó, valójában gyakran szükségtelen ,,parancsnoki posztjukat,,. Addig tehát nem is bontakozik ki a bérleti rendszer, amíg a vállalkozó gazda nem lehet biztos jövője felől. Meg kell őt védeni az állammal szemben is - szögezte le a főtitkár. Biztosítani kell a bérlőt, hogy bérletét nem vehetik el tőle egyik napról a másikra, hogy érdemes azt felvirágoztatnia, érdemes a jövőre is gondolva, előrelátóan gazdálkodnia - fejtette ki Gorbacsov. Harmadik égető kérdésként a túlméretezett, gyakorta nem is szakavatott, bürokratikus irányító apparátus átszervezését vetette fel a szovjet pártvezető. Hangsúlyozta, hogy az irányító apparátus munkastílusát meg kell változtatni, vadhajtásait pedig le kell nyesegetni. A jelszó az irányító hivatalok számára ez legyen: nem beavatkozni, segíteni A főtitkár szerint ennek ott kell kezdődnie, hogy a kolhoz és szovhoz vezetősége nem szól bele, hogyan gazdálkodik a bérlő a földjén. A közös érdek úgyis érvényesül, hiszen a bérlőt szerződés köti a kolhozhoz, szovhozhoz. Gorbacsov itt azonban óvatos, körültekintő véleményalkotásra szólított fel: sokan úgy vélekednek, egyáltalán nem kell se kolhoz, se szovhoz, a bérlők új, demokratikus, vállalkozó szellemű kisszövetkezetei helyettesíthetik ezeket a tulajdonformákat. Gorbacsov rámutatott, hogy a kolhozokra és szovhozokra igenis szükség van, de meg kell változtatniuk tevékenységük jellegét: ne azt akarják megszabni a bérlőnek, hány malacot hízlaljon, hanem azt szervezzék meg például, hogy a gépeihez mindig legyen üzemanyaga és tartalékalkatrésze. Ugyanez vonatkozik a járási és területi mezőgazdasági irányító apparátusra is. Az ott dolgozó szakemberek, agrármérnökök, közgazdászok tanácsaira a jövőben is szüksége lesz a termelőnek, gyámkodására viszont nem. Fel kell szémolni azokat az irányító részlegeket, amelyek vezényelnek és csak azokat kell megtartani, amelyek a gazdaságok közötti koordinációval foglalkoznak - szögezte le Mihail Gorbacsov.+++ 1989. január 15., vasárnap 11:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »