|
|
 |
|
 |
Értelmiség - Gorbacsov (1. rész)
|
Moszkva, 1989. január 8. vasárnap (MTI-tud) - Az átalakítást támogató erők konszolidációját, a viták nagyobb kulturáltságát, az eltérő vélemények tiszteletben tartását, s egymás fokozottabb kölcsönös megértését szorgalmazta Mihail Gorbacsov a tudományos és művészi értelmiséggel tartott találkozóján. A pénteki tanácskozásról - amelyen a szovjet vezető áttekintést adott az átalakítás helyzetéről, a reformok kilátásairól - vasárnap számoltak be a moszkvai lapok.
Az elmúlt esztendő eseményeit értékelve Gorbacsov rámutatott,
hogy az átalakítás a társadalom életének minden területére kiterjedt
már s egyre mélyebbre hatol, hatalmas erőket mozgósít: joggal
minősítették tehát ezt a folymatot egyfajta forradalomnak.
A kedvező és negatív jelenségeket taglalva a szovjet vezető
kitért a társadalomban folyó viták jellegére és jellemzőire.
Megállapította: üdvözöljük a vitákat, azokat folytatni kell, de azt
is meg kell állapítani, hogy egyelőre nem sikerült megteremteni e
viták kulturáját. Nyugtalanítónak nevezte, hogy olyan nézetek is
megjelennek - filozófiai, néha még politikai megalapozással -,
amelyek a ,,régi szép idők,, iránti nosztalgiával telítettek, s a
,,kemény kéz,, politikáját igyekszenek ráerőltetni az országra.
Mások kétségeket próbálnak ébreszteni a szocializmus iránt, hogy -
úgymond - annak keretei túl szűkek, s a politikai pluralizmust, a
többpártrendszert és a magántulajdont szorgalmazzák. Gorbacsov
szerint ezek a nézetek a szovjet társadalmi rendbe, a népbe, a
pártba és a szocialista intézményekbe vetett hit hiányát jelzik. A
nyiltság légkörét kihasználva az SZKP ellen intézett támadások
gyakorlatilag azt jelentik, hogy azt a pártot támadják, amely
kidolgozta és megvalósítja az átalakítást, a demokratikus
folyamatokat, integráló szerepet játszik a társadalomban. A
felsorolt nézetek, bármi legyen is keletkezésük oka, alapjaikban
tévesek, elletmondanak a nép érdekeinek, s gyakorlatilag az
átalakítás ellen irányulnak - állapította meg a szovjet vezető.
Gorbacsov cáfolta azokat az állításokat, hogy az átalakításnak
nincs kidolgozott programja, a párt nem tudja, hogy mire törekszik,
hogy mit akar. Utalt arra, hogy természetesen azért még sok szellemi
munkára van szükség, folytatni kell az új arculatu szocializmus
koncepciójának kidolgozását. Az átalakítás első szakaszát éppen az
elmélet és a politika kidolgozása képezte - jelentette ki az SZKP KB
főtitkára, számos példát sorolva föl arra, hogy miként folyt a
stratégia kidolgozása, ami még az 1985. áprilisában megtartott
KB-ülés előtt kezdődött meg. (folyt.)
1989. január 8., vasárnap 11:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Értelmiség - Gorbacsov (2. rész)
|
- Távolról sem állítom, hogy már minden világos számunkra. Ez
egyáltalában nem így van. Nemsokára sor kerül azokra a KB-ülésekre,
amelyek az agrárpolitikai kérdésekkel, az ország társadalmi és
gazdasági fejlődésének távlati koncepciójával, illetve a nemzetiségi
kapcsolatokkal foglalkoznak majd - jelentette ki Gorbacsov.
A gazdaság helyzetét elemzve a szovjet vezető - a fejlődés
adatait idézve - cáfolta azokat az állításokat, hogy az átalakítás
eddig semmiféle eredményt nem hozott. Az áruhiány okait a pénzügyek
helyzetével, a vasárlóerő és az árukinálat kiegyensúlyozatlanságával
magyarázta, s a legsúlyosabb örökségként az állami költségvetés
hiányát nevezte meg, emlékeztetve arra: ezt a hiányt a múltban
eltitkolták a közvélemény elől, de attól az még nem szünt meg
létezni. Gorbacsov bírálta a korábbi beruházási politikát is, amely
szétforgácsolta az erőforrásokat, s gyakran teljesen felesleges
költségeket jelentett. - Sajnos, egyelőre nem tudtunk javítani a
helyzeten a pénzgazdálkodásban és a pénzforgalomban, sőt, méginkább
kiéleződtek a problémák - állapította meg az SZKP KB főtitkára,
emlékeztetve, hogy az olajárak csökkenése következtében az utóbbi
három évben 37 milliárd rubel bevétel esett ki, az alkoholárusitás
korlátozása miatt pedig 47 milliárddal kevesebb folyt be az
államkasszába.
- Váratlan nehézségekkel is szembe kellett nézni: a csernobili
balesettel, s most ehhez még hozzájárult az örményországi földrengés
is. S mit tagadjuk: nagy kiadásaink vannak az Afganisztánban
kialakult helyzettel összefüggésben. - Gorbacsov elismerte, hogy a
jelenlegi vezetés is követ el hibákat. Tavaly például a munka
termelékenysége 5,1 százalékkal nőtt, ezzel szemben a bérek 7
százalékkal emelkedtek, ami fedezet nélküli jövedelem-kiáramlást
jelent. Szaporodott a befejezetlen beruházások száma is, s a
gazdasági reform sem bontakozott ki megfelelően. Az 1989-es esztendő
fontos év lesz a gyökeres gazdasági reform szempontjából - mutatott
rá a szovjet vezető, utalva egyebek között a szövetkezeti mozgalom
kérdéseire, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának
szükségességére, a központi elosztás és az utasításos rendszer
megszüntetésére, illetőleg a tervezett árreform problémájára. Ez
utóbbi kapcsán kijelentette: nem szabad megengedni a dolgozók
életszinvonalának csökkenését, s az árreformmal kapcsolatos
kérdéseket nyiltan fogják megvitatni. (folyt.)
1989. január 8., vasárnap 12:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Értelmiség - Gorbacsov (3. rész)
|
Az SZKP KB főtitkára kitért a központ és a helyi önállóság,
kezdeményezőkészség dialektikus kapcsolatának helyes értelmezésére.
- Erős központra van szükségünk, ezt diktálja gazdaságunk jellege,
az állam föderációs jellege. - Gorbacsov a legsürgetőbb központi
feladatnak a piac kiegyensúlyozását és a pénzügyek rendezését
nevezte, s hangsúlyozta: e kérdésben valószínűleg nem lehet
elkerülni az eléggé kemény, határozott intézkedéseket, amelyek egyes
nagyobb, a szociális szükségleteket nem érintő programokat érintenek
majd. A kérdés annyira élesen vetődik fel, hogy felül kell
vizsgálnunk védelmi kiadásainkat is - hangsúlyozta, utalva arra is,
hogy ez nem csökkenti majd az ország honvédelmi képességét.
A demokrácia megszilárdításának problémáit taglalva Mihail
Gorbacsov egyebek között megállapította: olyan mechanizmusokat kell
létrehozni, amelyek önmagukat szabályozzák, ráadásul a legfontosabb
szereplő, a nép bevonásával e folyamatokba. - Semmi sem fog történni
a gazdasági és társadalmi szférákban, ha párhuzamosan nem valósítjuk
meg a politikai intézményrendszer mélyreható reformját. A szovjet
vezető ennek kapcsán utalt a párt megnövekedett szerepére,
logikusnak nevezve, hogy az SZKP-nak a politikai intézményrendszer
reformját önmagán kell kezdenie, s kitért a politkai és gazdasági
funkciók elválasztására, a pártapparátus most megvalósuló, jelentős
csökkentésére, a káderek megújítására. A vezetőségválasztó kampány
során - előzetes adatok szerint - a kerületi és városi
pártbizottságok tagjai közül 60 százalék az új ember, a területi és
határterületi bizottságoknál ez az arány több mint ötven százalékos.
Az alapszervezeti párttitkárok harmadát először választották meg
erre a posztra, s a választások felénél több jelölt volt.
- Az idén meg kell kezdeni a politikai reform második szakaszát:
az állami szervek mélyreható átalakítását, a köztársaságok, autonóm
államigazgatási egységek státusának rendezését, a központi és a
helyi szervek kapcsolatainak harmonikussá tételét - jelentette ki
Gorbacsov. Ezzel összefüggésben fontos, a helyi önállóságot fokozó
és a regionális gazdasági önelszámolás elveit bevezető törvények
elfogadása várható, amelyek kidolgozásában valamennyi köztársaság
képviselői résztvesznek. Törvényt készítenek elő a helyi
önkormányzatról, illetve a helyiipari vállalatokról.
Az SZKP KB főtitkára szólt arról, hogy törvény készül a
tömegtájékoztatási eszközökről, az ifjúságról, a lelkiismereti
szabadságról, valamint a társadalmi szervezetekről is. (folyt.)
1989. január 8., vasárnap 12:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Értelmiség - Gorbacsov (4. rész)
|
- Az átalakítás kibontakozásával együtt fog növekedni a nép
szellemi erőinek, elsősorban az értelmiségnek szerepe - mondta
Gorbacsov, utalva az elméleti kutatások szükségességére a
társadalomtudományokban és a gazdaság kérdéseiben. Hangsúlyozottan
szólt arról, hogy átfogóbb kutatásokra van szükség a szovjet
történelem problémáit illetően is.
Az átalakítást jobbról és balról érő bírálatokat elemezve az
SZKP KB főtitkára megállapította, hogy azok lényegében
egybeolvadnak. Nem az átalakítás okozta a gazdasági, társadalmi
bajokat, nemzetsiégi ellentéteket, azt a múlttól kapta örökségbe. Az
átalakítás csak napvilágra hozta azokat a betegségeket, amelyeket a
múltban megpróbáltak elkendőzni. Szélsőséges és felelőtlen elemek
természetesen megpróbálnak élősködni a mostani folyamatokon, de ez
nem lehet ürügy a fékezésre, az átalakítási folyamatok leállítására.
Ugyanakkor ellenezzük az átalakítás mesterséges ösztönzését,
erőltetett ütemét, a fejlődési szakaszok áturgására vonatkozó
javaslatokat is - mutatott rá.
Mihail Gorbacsov kitért az alkotó értelmiség között
eluralkodott, teljesen tarthatalan helyzetre, amikor egyesek
kicsinyességekkel, személyeskedéssel vannak elfoglalva, ami
sajtónyilvánosságot is kap. Az ambiciókat félre kell tenni, s a
népre, az országra kell gondolni. Ez nem változtat a demokrácia, a
nyiltság politikáján. Semmiképp sem mondunk le a szocialista
pluralizmusról - hangsúlyozta, s cáfolta, hogy a nyiltság és a
pluralizmus zűrzavart teremtene a társadalomban. Csak a nézetek
ütköztetésével, összevetésével lehet feltárni az igazságot. A
szovjet vezető bírálta ugyanakkor a sajtót is, amiért gyakran
elsietett következtetéseket tesz, s nem ritka a szenzációhajhászás.
- Nyíltan meg kell mondanom: sok a hazugság is, gyakoribbá váltak az
érdemtelen megaláztatások és sértések a sajtóban - emelte ki.
Mihail Gorbacsov nagy teret szentelt a nemzetiségi
kapcsolatoknak, hangsúlyozva, hogy e problémák állandó figyelmet
érdemelnek. EElékeztetett arra, hogy folynak az előkészületek az
SZKP KB ezzel foglalkozó ülésére. Bírálta a korábbi önelégült
felfogást, példaként hozva fel, hogy az új pártprogramból csak
nehézségek árán sikerült kiktatni a ,,nemzetiségek gyakorlati
összeolvasztásáról,, szóló tézist. Kifejtette, hogy a nemzetiségi
kérdésben az alkotó értelmiség állásfoglalása különösen nagy
szerepet játszik. (folyt.)
1989. január 8., vasárnap 13:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Értelmiség - Gorbacsov (5. rész)
|
Nemzetközi kérdéseket érintve Mihail Gorbacsov főként az új
politikai gondolkodásmód elméleti vonatkozásaival foglalkozott.
Utalt arra, hogy a tudomány elmaradt az összemberi értékek és az
osztályérdekek közötti kölcsönhatás dialektikájának kidolgozásában,
s ez magyarázza azokat a vádaskodásokat, hogy a külpolitika
állítólag feladta volna szocialista elveit, osztályálláspontját, a
nemzeti-felszabadító mozgalmak érdekeit. Az új politikai
gondolkodásmód az államközi kapcsolatok ideológiamentesítését írja
elő, de ez egyáltalában nem jelenti - mint egyesek állítják - a
nemzetközi kapcsolatok ideológiamentesítését. Ismerjük a két
társadalmi rendszer közötti különbségeket, de ez nem szolgáltathat
ürügyet az államok közötti erőszakra és konfrontációra - jelentette
ki Gorbacsov.
A szovjet vezető beszédét követő vitában 23-an szólaltak fel, s
Gorbacsov gyakran vitába is szállt egyes véleményekkel. Így - a
gyülekezési jogot szabályozó törvényt ért bírálat kapcsán -
beszámolt arról, hogy a gyülések és tüntetések engedélyeze iránti
kérelmekből csak 6-7 százalékot utasítottak el a hatóságok.
Elismerte ugyanakkor, hogy bizonyos esetekben a tanácsi vezetők
döntése helytelen lehetett, s megigérte a probléma átfogóbb, konkrét
felülvizsgálatát. Kitért arra is, hogy a PB bizottsága - amelyben
helyet kaptak Örményország és Azerbajdzsán képviselői - folytatja és
január 11-ikén be is fejezi a két köztársaság közötti ellentétek
kivizsgálását és megvitatását. A bizottság a földrengés miatt volt
kénytelen megszakitani munkáját.
A vitát összegző zárszavában az SZKP KB főtitkára emlékeztetett
arra, hogy a fejlődés e sorsdöntő, fordulópontot jelentő
szakaszaiban természetesen adódnak nehézségek, de semmi esetre sem
szabad pánikba esni, elkeseredni, pesszimistává válni. -
Valamennyien részt veszünk az átalakításban: ki többet tesz, ki
kevesebbet. Az emberek különbözőek, mindenkinek más a jelleme,
akarata, határozottsága. Semmit sem szabad számításon kívül hagyni,
ami az emberrel függ össze. De most, amikor erre a nagy útra
indultunk, mindenképpen meg kell találnunk az érintkezési pontokat,
s a vitákban tisztelnünk kell egymást, több érvvel alátámasztva
állápontunkat. Számitunk az együttműködésre, a kölcsönös megértésre
- jelentette ki végezetül Gorbacsov. +++
1989. január 8., vasárnap 13:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallható telefonüzenete:
Jó napot kívánok! (BEMONDJA NEVÉT) ...vagyok. Ne haragudjanak, hogy zavarom Önöket, de amit a Hallgatók Fórumában hallani, hogy egy telefonáló valószínűleg roppantul kultúrálatlanul telefonál, azt Önök ugyanúgy... miért kel1 visszaidézni? Azt hiszem, hogy erre nincs szükség. Ezzel kapcsolatban csak ezt szerettem volna mondani, valamint, hogy a német kiejtésüket nem ártana roppantul, az összes Szabad Európa dolgozójának feljavítani. Egy példa: a heute-t rendszeresen hajténak mondják. Aki Magyarországon németül tanul, azt hiszem, hogy az nagyon rossz. Köszönöm, ennyit szerettem volna
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|