|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Értelmiség - Gorbacsov (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Moszkva, 1989. január 8. vasárnap (MTI-tud) - Az átalakítást támogató erők konszolidációját, a viták nagyobb kulturáltságát, az eltérő vélemények tiszteletben tartását, s egymás fokozottabb kölcsönös megértését szorgalmazta Mihail Gorbacsov a tudományos és művészi értelmiséggel tartott találkozóján. A pénteki tanácskozásról - amelyen a szovjet vezető áttekintést adott az átalakítás helyzetéről, a reformok kilátásairól - vasárnap számoltak be a moszkvai lapok.
Az elmúlt esztendő eseményeit értékelve Gorbacsov rámutatott, hogy az átalakítás a társadalom életének minden területére kiterjedt már s egyre mélyebbre hatol, hatalmas erőket mozgósít: joggal minősítették tehát ezt a folymatot egyfajta forradalomnak. A kedvező és negatív jelenségeket taglalva a szovjet vezető kitért a társadalomban folyó viták jellegére és jellemzőire. Megállapította: üdvözöljük a vitákat, azokat folytatni kell, de azt is meg kell állapítani, hogy egyelőre nem sikerült megteremteni e viták kulturáját. Nyugtalanítónak nevezte, hogy olyan nézetek is megjelennek - filozófiai, néha még politikai megalapozással -, amelyek a ,,régi szép idők,, iránti nosztalgiával telítettek, s a ,,kemény kéz,, politikáját igyekszenek ráerőltetni az országra. Mások kétségeket próbálnak ébreszteni a szocializmus iránt, hogy - úgymond - annak keretei túl szűkek, s a politikai pluralizmust, a többpártrendszert és a magántulajdont szorgalmazzák. Gorbacsov szerint ezek a nézetek a szovjet társadalmi rendbe, a népbe, a pártba és a szocialista intézményekbe vetett hit hiányát jelzik. A nyiltság légkörét kihasználva az SZKP ellen intézett támadások gyakorlatilag azt jelentik, hogy azt a pártot támadják, amely kidolgozta és megvalósítja az átalakítást, a demokratikus folyamatokat, integráló szerepet játszik a társadalomban. A felsorolt nézetek, bármi legyen is keletkezésük oka, alapjaikban tévesek, elletmondanak a nép érdekeinek, s gyakorlatilag az átalakítás ellen irányulnak - állapította meg a szovjet vezető. Gorbacsov cáfolta azokat az állításokat, hogy az átalakításnak nincs kidolgozott programja, a párt nem tudja, hogy mire törekszik, hogy mit akar. Utalt arra, hogy természetesen azért még sok szellemi munkára van szükség, folytatni kell az új arculatu szocializmus koncepciójának kidolgozását. Az átalakítás első szakaszát éppen az elmélet és a politika kidolgozása képezte - jelentette ki az SZKP KB főtitkára, számos példát sorolva föl arra, hogy miként folyt a stratégia kidolgozása, ami még az 1985. áprilisában megtartott KB-ülés előtt kezdődött meg. (folyt.)
1989. január 8., vasárnap 11:55
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Értelmiség - Gorbacsov (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
- Távolról sem állítom, hogy már minden világos számunkra. Ez egyáltalában nem így van. Nemsokára sor kerül azokra a KB-ülésekre, amelyek az agrárpolitikai kérdésekkel, az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének távlati koncepciójával, illetve a nemzetiségi kapcsolatokkal foglalkoznak majd - jelentette ki Gorbacsov. A gazdaság helyzetét elemzve a szovjet vezető - a fejlődés adatait idézve - cáfolta azokat az állításokat, hogy az átalakítás eddig semmiféle eredményt nem hozott. Az áruhiány okait a pénzügyek helyzetével, a vasárlóerő és az árukinálat kiegyensúlyozatlanságával magyarázta, s a legsúlyosabb örökségként az állami költségvetés hiányát nevezte meg, emlékeztetve arra: ezt a hiányt a múltban eltitkolták a közvélemény elől, de attól az még nem szünt meg létezni. Gorbacsov bírálta a korábbi beruházási politikát is, amely szétforgácsolta az erőforrásokat, s gyakran teljesen felesleges költségeket jelentett. - Sajnos, egyelőre nem tudtunk javítani a helyzeten a pénzgazdálkodásban és a pénzforgalomban, sőt, méginkább kiéleződtek a problémák - állapította meg az SZKP KB főtitkára, emlékeztetve, hogy az olajárak csökkenése következtében az utóbbi három évben 37 milliárd rubel bevétel esett ki, az alkoholárusitás korlátozása miatt pedig 47 milliárddal kevesebb folyt be az államkasszába. - Váratlan nehézségekkel is szembe kellett nézni: a csernobili balesettel, s most ehhez még hozzájárult az örményországi földrengés is. S mit tagadjuk: nagy kiadásaink vannak az Afganisztánban kialakult helyzettel összefüggésben. - Gorbacsov elismerte, hogy a jelenlegi vezetés is követ el hibákat. Tavaly például a munka termelékenysége 5,1 százalékkal nőtt, ezzel szemben a bérek 7 százalékkal emelkedtek, ami fedezet nélküli jövedelem-kiáramlást jelent. Szaporodott a befejezetlen beruházások száma is, s a gazdasági reform sem bontakozott ki megfelelően. Az 1989-es esztendő fontos év lesz a gyökeres gazdasági reform szempontjából - mutatott rá a szovjet vezető, utalva egyebek között a szövetkezeti mozgalom kérdéseire, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának szükségességére, a központi elosztás és az utasításos rendszer megszüntetésére, illetőleg a tervezett árreform problémájára. Ez utóbbi kapcsán kijelentette: nem szabad megengedni a dolgozók életszinvonalának csökkenését, s az árreformmal kapcsolatos kérdéseket nyiltan fogják megvitatni. (folyt.)
1989. január 8., vasárnap 12:26
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Értelmiség - Gorbacsov (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Az SZKP KB főtitkára kitért a központ és a helyi önállóság, kezdeményezőkészség dialektikus kapcsolatának helyes értelmezésére. - Erős központra van szükségünk, ezt diktálja gazdaságunk jellege, az állam föderációs jellege. - Gorbacsov a legsürgetőbb központi feladatnak a piac kiegyensúlyozását és a pénzügyek rendezését nevezte, s hangsúlyozta: e kérdésben valószínűleg nem lehet elkerülni az eléggé kemény, határozott intézkedéseket, amelyek egyes nagyobb, a szociális szükségleteket nem érintő programokat érintenek majd. A kérdés annyira élesen vetődik fel, hogy felül kell vizsgálnunk védelmi kiadásainkat is - hangsúlyozta, utalva arra is, hogy ez nem csökkenti majd az ország honvédelmi képességét. A demokrácia megszilárdításának problémáit taglalva Mihail Gorbacsov egyebek között megállapította: olyan mechanizmusokat kell létrehozni, amelyek önmagukat szabályozzák, ráadásul a legfontosabb szereplő, a nép bevonásával e folyamatokba. - Semmi sem fog történni a gazdasági és társadalmi szférákban, ha párhuzamosan nem valósítjuk meg a politikai intézményrendszer mélyreható reformját. A szovjet vezető ennek kapcsán utalt a párt megnövekedett szerepére, logikusnak nevezve, hogy az SZKP-nak a politikai intézményrendszer reformját önmagán kell kezdenie, s kitért a politkai és gazdasági funkciók elválasztására, a pártapparátus most megvalósuló, jelentős csökkentésére, a káderek megújítására. A vezetőségválasztó kampány során - előzetes adatok szerint - a kerületi és városi pártbizottságok tagjai közül 60 százalék az új ember, a területi és határterületi bizottságoknál ez az arány több mint ötven százalékos. Az alapszervezeti párttitkárok harmadát először választották meg erre a posztra, s a választások felénél több jelölt volt. - Az idén meg kell kezdeni a politikai reform második szakaszát: az állami szervek mélyreható átalakítását, a köztársaságok, autonóm államigazgatási egységek státusának rendezését, a központi és a helyi szervek kapcsolatainak harmonikussá tételét - jelentette ki Gorbacsov. Ezzel összefüggésben fontos, a helyi önállóságot fokozó és a regionális gazdasági önelszámolás elveit bevezető törvények elfogadása várható, amelyek kidolgozásában valamennyi köztársaság képviselői résztvesznek. Törvényt készítenek elő a helyi önkormányzatról, illetve a helyiipari vállalatokról. Az SZKP KB főtitkára szólt arról, hogy törvény készül a tömegtájékoztatási eszközökről, az ifjúságról, a lelkiismereti szabadságról, valamint a társadalmi szervezetekről is. (folyt.)
1989. január 8., vasárnap 12:57
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Értelmiség - Gorbacsov (4. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
- Az átalakítás kibontakozásával együtt fog növekedni a nép szellemi erőinek, elsősorban az értelmiségnek szerepe - mondta Gorbacsov, utalva az elméleti kutatások szükségességére a társadalomtudományokban és a gazdaság kérdéseiben. Hangsúlyozottan szólt arról, hogy átfogóbb kutatásokra van szükség a szovjet történelem problémáit illetően is. Az átalakítást jobbról és balról érő bírálatokat elemezve az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy azok lényegében egybeolvadnak. Nem az átalakítás okozta a gazdasági, társadalmi bajokat, nemzetsiégi ellentéteket, azt a múlttól kapta örökségbe. Az átalakítás csak napvilágra hozta azokat a betegségeket, amelyeket a múltban megpróbáltak elkendőzni. Szélsőséges és felelőtlen elemek természetesen megpróbálnak élősködni a mostani folyamatokon, de ez nem lehet ürügy a fékezésre, az átalakítási folyamatok leállítására. Ugyanakkor ellenezzük az átalakítás mesterséges ösztönzését, erőltetett ütemét, a fejlődési szakaszok áturgására vonatkozó javaslatokat is - mutatott rá. Mihail Gorbacsov kitért az alkotó értelmiség között eluralkodott, teljesen tarthatalan helyzetre, amikor egyesek kicsinyességekkel, személyeskedéssel vannak elfoglalva, ami sajtónyilvánosságot is kap. Az ambiciókat félre kell tenni, s a népre, az országra kell gondolni. Ez nem változtat a demokrácia, a nyiltság politikáján. Semmiképp sem mondunk le a szocialista pluralizmusról - hangsúlyozta, s cáfolta, hogy a nyiltság és a pluralizmus zűrzavart teremtene a társadalomban. Csak a nézetek ütköztetésével, összevetésével lehet feltárni az igazságot. A szovjet vezető bírálta ugyanakkor a sajtót is, amiért gyakran elsietett következtetéseket tesz, s nem ritka a szenzációhajhászás. - Nyíltan meg kell mondanom: sok a hazugság is, gyakoribbá váltak az érdemtelen megaláztatások és sértések a sajtóban - emelte ki. Mihail Gorbacsov nagy teret szentelt a nemzetiségi kapcsolatoknak, hangsúlyozva, hogy e problémák állandó figyelmet érdemelnek. EElékeztetett arra, hogy folynak az előkészületek az SZKP KB ezzel foglalkozó ülésére. Bírálta a korábbi önelégült felfogást, példaként hozva fel, hogy az új pártprogramból csak nehézségek árán sikerült kiktatni a ,,nemzetiségek gyakorlati összeolvasztásáról,, szóló tézist. Kifejtette, hogy a nemzetiségi kérdésben az alkotó értelmiség állásfoglalása különösen nagy szerepet játszik. (folyt.)
1989. január 8., vasárnap 13:27
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Értelmiség - Gorbacsov (5. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Nemzetközi kérdéseket érintve Mihail Gorbacsov főként az új politikai gondolkodásmód elméleti vonatkozásaival foglalkozott. Utalt arra, hogy a tudomány elmaradt az összemberi értékek és az osztályérdekek közötti kölcsönhatás dialektikájának kidolgozásában, s ez magyarázza azokat a vádaskodásokat, hogy a külpolitika állítólag feladta volna szocialista elveit, osztályálláspontját, a nemzeti-felszabadító mozgalmak érdekeit. Az új politikai gondolkodásmód az államközi kapcsolatok ideológiamentesítését írja elő, de ez egyáltalában nem jelenti - mint egyesek állítják - a nemzetközi kapcsolatok ideológiamentesítését. Ismerjük a két társadalmi rendszer közötti különbségeket, de ez nem szolgáltathat ürügyet az államok közötti erőszakra és konfrontációra - jelentette ki Gorbacsov. A szovjet vezető beszédét követő vitában 23-an szólaltak fel, s Gorbacsov gyakran vitába is szállt egyes véleményekkel. Így - a gyülekezési jogot szabályozó törvényt ért bírálat kapcsán - beszámolt arról, hogy a gyülések és tüntetések engedélyeze iránti kérelmekből csak 6-7 százalékot utasítottak el a hatóságok. Elismerte ugyanakkor, hogy bizonyos esetekben a tanácsi vezetők döntése helytelen lehetett, s megigérte a probléma átfogóbb, konkrét felülvizsgálatát. Kitért arra is, hogy a PB bizottsága - amelyben helyet kaptak Örményország és Azerbajdzsán képviselői - folytatja és január 11-ikén be is fejezi a két köztársaság közötti ellentétek kivizsgálását és megvitatását. A bizottság a földrengés miatt volt kénytelen megszakitani munkáját. A vitát összegző zárszavában az SZKP KB főtitkára emlékeztetett arra, hogy a fejlődés e sorsdöntő, fordulópontot jelentő szakaszaiban természetesen adódnak nehézségek, de semmi esetre sem szabad pánikba esni, elkeseredni, pesszimistává válni. - Valamennyien részt veszünk az átalakításban: ki többet tesz, ki kevesebbet. Az emberek különbözőek, mindenkinek más a jelleme, akarata, határozottsága. Semmit sem szabad számításon kívül hagyni, ami az emberrel függ össze. De most, amikor erre a nagy útra indultunk, mindenképpen meg kell találnunk az érintkezési pontokat, s a vitákban tisztelnünk kell egymást, több érvvel alátámasztva állápontunkat. Számitunk az együttműködésre, a kölcsönös megértésre - jelentette ki végezetül Gorbacsov. +++
1989. január 8., vasárnap 13:57
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER hallható telefonüzenete:
Jó napot kívánok! (BEMONDJA NEVÉT) ...vagyok. Ne haragudjanak, hogy zavarom Önöket, de amit a Hallgatók Fórumában hallani, hogy egy telefonáló valószínűleg roppantul kultúrálatlanul telefonál, azt Önök ugyanúgy... miért kel1 visszaidézni? Azt hiszem, hogy erre nincs szükség. Ezzel kapcsolatban csak ezt szerettem volna mondani, valamint, hogy a német kiejtésüket nem ártana roppantul, az összes Szabad Európa dolgozójának feljavítani. Egy példa: a heute-t rendszeresen hajténak mondják. Aki Magyarországon németül tanul, azt hiszem, hogy az nagyon rossz. Köszönöm, ennyit szerettem volna
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|