|
|
|
|
Davos - szombati felszólalások
|
Davos, 1989. január 28. szombat (Reuter/AFP/DPA/VWD) - Az Európai Közösség azt ígérte szombaton a davosi világgazdasági fórumon, , hogy nem alakul át ,,Európa-erőddé,, 1992 után, akkor, amikor megszünnek a belső kereskedelmi határok. De az Európán kívüliek közül ez sokakat nem győzött meg.
A svájci alpesi városkában csütörtökön nyilt meg a szokásos éves gazdasági szimpózium. Az idén mintegy ezer üzletember, gazdasági és politikai vezető vesz rajta részt, köztük Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Ő az első magyar pártvezető, aki elment erre a rangos nemzetközi tanácskozásra. Az Európai Közösség vezető politikusai azt hangsúlyozták a tanácskozás harmadik napján, hogy az Európai Közösség 320 millió fős piaca teljes mértében nyitva lesz a japán, amerikai és egyéb importcikkek előtt. De Szaito Eisiro, a japán gazdasági szervezetek szövetségének elnöke kijelentette, hogy a japán üzletemberek az európai protekcionista irányzatok erősödésétől tartanak. Lester Thurow amerikai professzor (Massachusetts Institute of Technology) szerint pedig Európa valószínűleg nem tudja elkerülni, hogy Európa-erőddé váljék. Az amerikai professzor azzal érvelt, hogy a 12 országból álló közösség már meglévő egységes mezőgazdasági piaca is azt eredményezte, hogy a Közösség akadályokat állított a kívülről jövő mezőgazdasági import elé. Wilfried Martens belga miniszterelnök azt mondta, hogy Európa-erődről beszélni értelmetlenség. Az Európai Közösség részesedése a világkereskedelemből 20 százalék, míg az Egyesült Államoké 15, Japáné pedig csak 9 százalék. Jacques Delors, az Európai Közösség Bizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a Közösségnek már sok- és kétoldalú kapcsolatai vannak az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagországaival, továbbá együttműködési megállapodása van Jugoszláviával, Törökországgal, Máltával és Ciprussal. - Ausztria erősen fontolgatja, hogy felvételét fogja kérni az Európai Közösségbe, ha érdekeit sérteni fogja a kívülmaradás - mondta Franz Vranitzky osztrák kancellár. Emlékeztetett arra a tényre, hogy Auszria a külkereskedelmének kétharmadát a Közösség 12 tagállamával bonyolítja le. (folyt.)
1989. január 28., szombat 18:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Davos - szombati felszólalássok 2.
|
Helmut Haussmann nyugatnémet gazdasági miniszter bírálta az iparilag fejlett országoknak az adósságproblémához való hozzáállását. Sürgette, hogy az eladósodott fejlődő országoknak adjanak könnyebb bejutást a fejlett országok piacaira. Hangoztatta, hogy a nyugatnémet kormány szembe fog szállni a protekcionista irányzatokkal. Carlos Andres Perez, az új venezuelai elnök javasolta, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank kebelében hozzanak létre nemzetközi testületet a fejlődő országok adósságának kezelésére. Ez a testület megvásárolná a hitelező kereskedelmi bankoktól a fejlődő országok tartozásait és csökkentené a kamatot, amelyet az adós országoknak kellene fizetniük. A Perez-javaslat szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy támogatni fogja-e az Egyesült Államok, minthogy Washingtonnak gyakorlatilag vétóhatalma van a Nemzetközi Valuta Alapban és a Világbankban. David Mulford pénzügyminiszter-helyettes szkeptikusan nyilatkozott újságíróknak a Perez-tervről. Úgy fogalmazott, hogy az a fejlődő országoknak csak egyszeri injekció lenne, de nem tényleges gazdasági reform, és az egész számlát végül az iparilag fejlett országoknak kellene állniuk. Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a tartós világgazdasági növekedéshez bizonyos politikai lépésekre van szükség. Ezek között első helyen említette, hogy az Egyesült Államok csökkentse költségvetési deficitjét. Mulford amerikai pénzügyminiszter-helyettes felszólalásában hangsúlyozta is, hogy a Bush-kormányzatnak ez eltökélt szándéka, bár nem árult el konkrétumot. +++
1989. január 28., szombat 18:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|