|
|
|
|
A francia forradalom - 200 évvel később (1. rész)
|
1989. január 4. szerda (Reuter/MTI-Panoráma) - Újév napján egész Franciaországban hőlégballonok emelkedtek a magasba; Párizsban a Tuileriák kertjében felbocsátották a Montgolfier testvérek 1773-as léggömbjének pontos mását, jelezve, hogy megkezdődött a francia forradalom 200. évfordulójának egész évben tartó, példa nélküli ünneplése. A szervezők azt ígérik, hogy július 14-ikén a Bastille ostromának napján ,,a világ legnagyobb partiját,, tartják Párizsban, a Bastille téren, szürkülettől hajnalig az új párizsi Opera szolgáltatja majd a zenét, emlékezésül arra az eseményre, amely megdöntött egy abszolut uralkodót, megpecsételte a felvilágosodást és szentesítette a néphatalmat, mint politikai fegyvert.
Párizsban a ballonok tömege a Concorde-térről szállt a magasba - onnan, ahol egykor a guillotine megannyi arisztokrata fejét választott el testétől: közöttük XVI. Lajosét és Mária Antoinette-ét. Az ünnepi hangulatot talán ez árnyékolta be. Senki sem tagadja 1789 jelentőségét, de arról már komoly vita bontakozott ki, hogy mennyire kell ,,ünnepelni,, a francia történelem egyik legvéresebb korszakát. A konzervatív Chirac-kormány idején még úgy tűnt, hogy a nagyszabású ünnepségek terve kudarcra van ítélve: a jobboldal csak ,,megemlékezni,, szeretett volna. Megrettent attól, hogy a királyi pár lefejezését, a tömeges terrort utcabálokkal, fanfárokkal dicsőítsék. Jellemző, hogy a francia televízió megrendezte XVI. Lajos kései ,,tárgyalását,,; a nézők telefonon mondhattak ,,ítéletet,,. Több mint a felük úgy vélte, hogy a királyt fel kellett volna menteni. Miután a szocialista párt vette át a kormányzást, hirtelen ömleni kezdett a pénz, dagadt a lelkesedés. Az utcákat elárasztották a játékbabákat lefejező játék-guillotine-ok, minden elképzelhető árucikken - még a legintimebbeken is - ott virít a francia trikolor. Szuvenirek, a forradalmat idéző trükkös játékszerek, nemzeti színekben pompázó ruhaneműk, papucsok tömkelege jelzi, hogy a kereskedők is kasszírozni akarnak valamit a magasra csapó hangulatból. (folyt.)
1989. január 4., szerda 16:27
|
Vissza »
|
|
A francia forradalom - 200 évvel később (2.rész)
|
Országszerte mintegy 4 ezer rendezvényt tartanak, kiadnak több száz könyvet, 200 tanácskozáson történészek vitatkoznak majd arról, hogy az események milyen láncolata vezetett el a Bastille ostromához, majd alig négy évvel később XVI. Lajos kivégzéséhez. A történelmi megemlékezések fő eseménysorozata május 5-ikén kezdődik: a Versailles-i kastélyban, XVI. Lajos király rezidenciáján felelevenítik a Rendek bevonulását, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés létrehozását. Kétszáz évvel ezelőtt ezen a napon a Rendek Versailles-ba vonultak, hogy meghallgassák a királyt, aki nagyobb erőfeszítéseket követelt tőlük a katasztrófális gazdasági helyzetben, az éhinség és elégedetlenség közepette. A politikai reformokra vonatkozó követelésükről azonban még csak említést sem tett beszédében. A csalódott, Versailles-ból kizárt rendek ekkor alakították meg az Alkotmányozó Nemzetgyűlést. Az ünnepségek július 14-ikén érik el tetőpontjukat. Kétszáz évvel ezelőtt ezen a napon kereskedők, törvényen kívüliek, polgárok és katonák 900 főnyi serege megrohanta az Hotel des Invalides fegyverraktárát, majd a Bastille-hoz vonult, és földig lerombolta a börtönt, az elnyomás jelképét. Kései utódaik július 14-ikén átvonulnak Párizson, de ezúttal épületet avatnak a Bastille tér szélén: a grandiózus új Operát. Franciaország nemzeti ünnepén Párizsban kerül sor a hét ipari nagyhatalom immár hagyományos évi csúcstalálkozójára. Francois Mitterrand köztársasági elnök néhány fejlődő ország államfőjét is meghívja. A tanácskozás ,,látványos,, eseménynek ígérkezik: a vendégek - közöttük George Bush, a "veterán újonc" - egy vadonatúj, hatalmas építmény tetején, az Arche de la Défense felett húzódó ív legmagasbb pontján lévő teremben vitatják majd meg a világ dolgait, s közben kipillanthatnak a Diadalívre, a Condorde-térre, a Louvre egyik udvarán felépített új üvepiramisra. Az év utolsó nagyobbszabású rendezvénye augusztus 26-ikán lesz. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés kétszáz évvel ezelőtt ezen a napon fogadta el az Emberi és Polgári Jogok Deklarációját, később államosította az egyházi javakat, és nekilátott a feudális rend felszámolásához. Három év mulva, 1792 szeptemberében pedig kikiáltották az első Francia Köztársaságot. +++
1989. január 4., szerda 16:30
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|