|
|
|
|
,,A szegényember atombombája,, - vegyi fegyverek (1. rész)
|
1989. január 4. szerda (Reuter/MTI-Panoráma) - Párizsban szombaton nemzetközi értekezlet kezdődik egy rég megoldásra váró ügyben. A vegyi fegyverek betiltását kísérlik meg - vagy legalábbis gyártásának, tárolásának, bevetésének korlátozását.
A katonai csúcstechnológia korában ósdinak számító, 50-70 éves techonlógia alapján előállított vegyi fegyverek ma is nagyon élő fenyegetést képviselnek, használatuk embertelen halálra ítélik az embereket. A modern, nagyszabású hadviselés történetébe 1915 áprilisában ,,vonultak be,,: a németek 168 tonna klórgázt zúdítottak az ellenségre a belgiumi Ypres-nél (Ieper), noha a vegyi fegyverek bevetését az 1899-es és 1907-es hágai egyezmény már tiltotta. Az első világháború végéig, csak a gáztámadások következtében 100 ezer ember vesztette életét, több mint egy millió pedig maradandó károsodásokat szenvedett. A hagyományos vegyi fegyvereknek két ördögi sajátosságuk van: közönséges, könnyen hozzáférhető anyagokból viszonylag olcsón előállíthatók, gyártásuk komolyabb szakértelmet, ipari hátteret alig igényel. A jól bevált mustárgáz alapanyaga például a thiodiglikol. (Általában textilen rögzítenek vele színes festőanyagokat, de alkalmazzák golyóstollakban is, hogy fenntartsák bennük a festékanyag viszkozitását, kenhetőségét.) Ha sósavval vegyítik - kis ként, szenet, klórt, hidrogént adnak hozzá - kész a mérgező gáz (voltaképpen gőz). Olajszerű, mustárillatú folyadékként szállítják és töltik bombákba. Nehezen oszlik szét a levegőben, és különösen meleg időben hatásos. Felmarja, hólyagossá teszi a szabad bőrfelületet, a légutakat, a tüdőt is, maradandó károsodást okoz a látásban és a vérsejtekben. Még a gázmaszkok sem nyújtanak ellene biztos védelmet. A Népszövetség 1925-ben a genfi jegyzőkönyvben bevetésüket megtiltotta - gyártásukat, birtolkásukat azonban nem. A ,,szegényember atombombáját,, azóta a világ sok részén számtalanszor használták - de az esetek túlnyomó többségében erre nincs bizonyíték. Még ma is csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió ismerik el nyíltan, hogy van vegyi fegyverük. Diplomaták gyanítják, hogy Franciaországnak és Iraknak is van, a minap pedig az Egyesült Államok Líbiát vádolta meg azzal, hogy vegyifegyver gyárat épített. (folyt.)
1989. január 4., szerda 07:05
|
Vissza »
|
|
,,A szegényember atombombája,, - vegyi fegyverek (2. rész)
|
1925 óta azért akadt néhány bizonyított eset is. Olaszország 1935-ben Abesszinában (a mai Etiópiában); Japán 1937-42 között Kínában, és Egyiptom a 60-as években Észak-Jemenben vetett be vegyi fegyvereket. Ideggáz Hitler hadseregének is volt raktáron. A fronton - a megtorlástól félve - a náci Németország ezt nem vetette be, inkább a gázkamrákhoz tartotta fenn. Az ideggáz alaptípusait - a Tabunt és a Sarint - az I.G. Farben német cég a harmincas években fejlesztette ki - féregirtásra. Később ez a cég látta el a nácikat a Zyklon B-vel. Az idegmérgek blokollják a szervezet vegyi folyamatait, s végül halált okoznak. Érintésük, belégzésük végzetes, erős fájdalom, görcsök, eszméletlenség, vakság és egyéb tüneteket sorozata előzi meg a pusztulást. A régóta ismert vegyi fegyverek alaptípusához tartozik a vérméregként számon tartott ciánhidrogén is. Belégzés után 15 percen belül öl, hatását a vérre fejti ki, szinte megfosztja a testet az energiaellátástól, az oxigéntől. ,,Hátránya,, viszont, hogy a levegőben gyorsan eloszlik. Az alaptípusok közé tartoznak a fojtógázok: a foszgén vagy az elég ártalmatlan eszközökként számon tartott - de tüntetők ellen hatásos - könnygázok, ingerlő gázok. A vegyi fegyverek alaptípusait szerény vegyiparral rendelkező ország is tömegesen állíthatja elő - képletük valamennyi jobb lexikonban megtalálható. Titkos hadiüzemekben manapság már bonyolultabb vegyi anyagok is készülnek. Az Egyesült Államok például ,,bináris,, fegyvereket gyárt: ezek két, külön-külön ártalmatlan, közömbös anyagból állnak, de ha vegyítik őket, gyilkos idegméreg keletkezik. A ,,bináris,, fegyver, csakúgy mint az alaptípusok esetében majdnem áthidalhatatlan nehézségekbe ütközik az ellenőrzés. A közönséges, önmagukban ártalmatlan vegyi anyagok akár kirakatban is tárolhatók - de rövid idő alatt tömeghalált okozó fegyver gyártható belőlük, mégha a ,,szegényember atombobájának,, hatását nem is lehet az igaziéhoz hasonlítani. Furcsa helyzet állt elő azzal, hogy amilyen mértékben az atomfegyverek körül szorul a ,,hurok,,, úgy növekszik a bevált, régi jó anyagok potenciális katonai jelentősége. Erre utalnak az iraki-iráni konfliktus idején állítólag végrehajtott vegyi támadások, a velük kapcsolatban elhangzott, de nem bizonyított vádaskodások is. +++
1989. január 4., szerda 07:06
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|