|
|
|
|
Kelet-németországi tüntetések
|
----------------------------- München, 1989. október 8. (SZER, Világhíradó) - Nemzetközi témáink között a legfontosabb a kelet-németországi tüntetések egész sora, amelyre - nem véletlenül - a keletnémet állam fennállásának 40. évfordulóján került sor. A részletekről Sasvári Attila tudósít Nyugat-Berlinből: - A Nyugat- és Kelet-Berlin közötti átkelőhelyek még ma is tartó lezárása, mit sem segített a keletnémet vezetésen. De talán így végre világossá vált számára, hogy az utóbbi hónapok tüntetői nem Nyugat-Berlinből árasztják el az NDK-t, hanem az első német munkás-paraszt állam fiatalsága az, amelynek teljesen elege van a szocializmus vívmányaiból. A Check Point Charley-i határótkelőhelynél szombat este felállított betontömbök és rácskerítések láttán is nyomban világossá vált, hogy nem esetleges nyugat-berlini tüntetőktől való védekezésről van szó, hanem egyszerű provokációról. Az akadályokat ugyanis néhány méterrel a Berlini Fal elé, pontosan a határvonalra helyezték, közvetlenül mögötte keletnémet határőrők álltak sorfalat. A nyugat-berlini oldalon egyre szaporodó tömegből azután tegnap késő délután néhány - egyes jelentések szerint nem egyértelműen józan - nézelődő elúnta a tétlenséget. Feszítővassal próbálták meg lebontani a kerítést, és - meglehetősen pontosan célozva - üres sörösdobozokkal dobálták meg a katonákat. Ez az incidens persze eltörpült azon események mellett, amelyek ezidőtájt vették kezdetüket a Berlini Fal túloldalán. Annak ellenére, hogy az egész országból rendőri és katonai egységeket összpontosítottak a fővárosba és környékére, a pártvezetés nem tudta zavartalanul élvezni az ünnepet. (folyt.)
1989. október 8., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kelet-németországi tüntetések - 1. folyt.
|
A délelőtti katonai parádét délután és este a tömegek spontán felvonulása követte, csak éppen ez utóbbiak nem az évfordulót éltették. Késő délután néhány ezer fős tömeg vonult az Alexander-platzról a köztársasági palotához, és a Honeckerrel éppen bent tárgyaló szovjet államfőt hívták "Gorbi gyere ki " kiáltásokkal. A belvároson keresztülvonuló, majd az Alexander-platzra visszatérő menetet a rendőrség gumibotokkal oszlatta fel. A tüntetők különben erőszakmentességre hívtak fel, csak néhányan dobáltak köveket. Lényegesen komolyabb összetűzések voltak az ezt követő esti demonstráció során. A mintegy 7 ezer embert csak éjfél körül sikerült szétoszlatni a rendőrségnek. A minden eddiginél nagyobb arányú tüntetések nem korlátozódtak a fővárosra. Körülbelül 4 ezren vonultak az utcára Lipcsében, és az éjszaka folyamán súlyos összecsapások voltak Drezdában, ahol katonai egységeket is bevetettek. Tüntettek azonban Potsdamban, Jénában és Plauenben is. A rendőrség mindenütt gumibotot - és néhol vízágyúkat is - használt a felvonulók ellen. Szemtanúk nagyszámú letartóztatásról adtak hírt. Mindez azonban láthatóan nem befolyásolja a keletnémet vezetést. Honecker a Gorbacsovval folytatott négyszemközti tárgyalások után adott nyilatkozatában is kizárta mindenféle reform lehetőségét. Mindamellett itt nem egyszerűen egy sztálinista hagyományokon nevelkedett és elöregedett vezetői gárdáról van szó, amely elvesztette minden kapcsolatát a valósággal, és nem képes többé felmérni a realitásokat. E vezetők - miközben nagyon is világos pillantást vetnek Magyarországra, Lengyelországra és a Szovjetunióra - jól látják, hogy mit zúdíthat nyakukba a kommunista diktatúra reformja. Más kérdés, hogy a makacs kitartás ugyanúgy nem segít. De mindenesetre meghosszabbíthatja a sztálnizmus haldoklását. Újabb és újabb, egyre súlyosbodó összecsapások képét rajzolja fel mindaddig, amíg a pártapparátus egy része is bele nem fárad a folyamatos terrorba, és meg nem kezdi a reformokat - azaz saját leváltásának előkészítését. +++
1989. október 8., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|