|
|
|
|
Lipták Béla a vízlépcsőről - 2. folyt.
|
Csehszlovákia pontosan ugyanannyi áramot kap akkor is, ha Nagymaros leáll, mintha Nagymaros nem áll le, mert ők ugyanannyi munkát végeztek. Semmi igazságtalanságról nincs szó. A másik dolog, amit még szintén aláhúznék, csak hogy érzékeljük, hogy kapacitás dolgában Bős Nagymaroshoz úgy arányul, mint 80 százalék a 20-hoz. Tehát Nagymaros kapacitása nagyon kicsi. Végeredményben az 50:50 százalékos osztozkodás helyzett valami olyasmi következne be, hogy 60:40, vagy 35:65 - ilyesmi. - A környezetvédőknek a szennyvíztisztítással kapcsolatban is van követelésük. - Két félreértés van. Az egyik: a parlament októberben hozott egy jóindulatú, de rendkívül tájékozatlan döntést. Jóindulatú abban az értelemben, hogy azt mondták, hogy a szennyvíztisztítás problémája megoldandó mielőtt a vízgátat csúcsrajáratják, és rosszul tájékozott, mert a szennyvízprobléma az előtt megoldandó, mielőtt duzzasztanak. A képviselők agyában összekeveredett ez a két fogalom, hogy csúcsrajáratás - ami ugye ez az angolvécés megoldás, hogy egyszerre leengedjük a sok vizet, amikor éppen sok áramra van szükség - és a duzzasztás, ami a szó, maga egész világos, hogy mit jelent. A szennyvíztisztítás problémáját az előtt kell megoldani, mielőtt duzzasztanánk, ugyanis a szennyeződés a vízben attól válik veszélyessé, hogy a vízfolyás lelassul. A folyó öntisztítása az két összetevőből táplálkozik. Az egyik az oxigéntartalom a vízben, és ezt mint a Duna tüdejét kivágják azzal, hogy a Dunát kiemelik a medréből, és egy ilyen szigetelt mellékcsatornákba terelik. Nem szabad például Ausztriába. Egyáltalán, törvényileg tiltott kettes minőségű víznél rosszabb vizet duzzasztani. A magyar Dunaszakasz hármas minőségű. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|