|
|
|
|
|
|
Kapcsolodó MTI-fotók |
|
|
|
|
1989. november 20. |
Berlin, 1989. november 20. Berlinben az NDK "államhatárának biztosítása céljából" 1961. augusztus 13-án éjjel a néphadsereg és a rendőrség egységei megszállták a szovjet zónát és 45 kilométer hosszúságban szögesdróttal, drótakadályokkal lezárták, majd falat építettek a két városrész közé. A fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a kelet-német állampolgárok addigi tömeges méretű Nyugat-Berlinbe menekülését. Az NDK-s határőrök 1989. november 9-ig, - ekkor kezdődött meg a fal szétrombolása - 192 menekülőt lőttek le, mintegy ötezernek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. A képen: Berlinben a szabadság első jeleként vették birtokukba az emberek Németország megosztottságának jelképét, a várost kettéosztó falat. |
|
|
|
|
|
1989. december 22. |
Berlin, 1989. december 22. Berlinben az NDK "államhatárának biztosítása céljából" 1961. augusztus 13-án éjjel a néphadsereg és a rendőrség egységei megszállták a szovjet zónát és 45 kilométer hosszúságban szögesdróttal, drótakadályokkal lezárták, majd falat építettek a két városrész közé. A fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a kelet-német állampolgárok addigi tömeges méretű Nyugat-Berlinbe menekülését. Az NDK-s határőrök 1989. november 9-ig, - ekkor kezdődött meg a fal szétrombolása - 192 menekülőt lőttek le, mintegy ötezernek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. A képen: a Brandemburgi kapunál 1989. december 22-én 0 óra 40 perckor kiemelték az első panelt a berlini falból. |
|
|
|
|
|
1989. december 22. |
Berlinben az NDK "államhatárának biztosítása céljából" 1961. augusztus 13-án éjjel a néphadsereg és a rendőrség egységei megszállták a szovjet zónát és 45 kilométer hosszúságban szögesdróttal, drótakadályokkal lezárták, majd falat építettek a két városrész közé. A fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a kelet-német állampolgárok addigi tömeges méretű Nyugat-Berlinbe menekülését. Az NDK-s határőrök 1989. november 9-ig, - ekkor kezdődött meg a fal szétrombolása - 192 menekülőt lőttek le, mintegy ötezernek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. A képen: népünnepély a falon. |
|
Kapcsolodó MTI-hírek |
|
|
Kapcsolódó rádióhírek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|