|
|
|
|
|
|
Kapcsolodó MTI-fotók |
|
|
|
|
1989. november 20. |
Berlin, 1989. november 20. Berlinben az NDK "államhatárának biztosítása céljából" 1961. augusztus 13-án éjjel a néphadsereg és a rendőrség egységei megszállták a szovjet zónát és 45 kilométer hosszúságban szögesdróttal, drótakadályokkal lezárták, majd falat építettek a két városrész közé. A fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a kelet-német állampolgárok addigi tömeges méretű Nyugat-Berlinbe menekülését. Az NDK-s határőrök 1989. november 9-ig, - ekkor kezdődött meg a fal szétrombolása - 192 menekülőt lőttek le, mintegy ötezernek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. A képen: Berlinben a szabadság első jeleként vették birtokukba az emberek Németország megosztottságának jelképét, a várost kettéosztó falat. |
|
|
|
|
|
1989. december 22. |
Berlin, 1989. december 22. Berlinben az NDK "államhatárának biztosítása céljából" 1961. augusztus 13-án éjjel a néphadsereg és a rendőrség egységei megszállták a szovjet zónát és 45 kilométer hosszúságban szögesdróttal, drótakadályokkal lezárták, majd falat építettek a két városrész közé. A fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a kelet-német állampolgárok addigi tömeges méretű Nyugat-Berlinbe menekülését. Az NDK-s határőrök 1989. november 9-ig, - ekkor kezdődött meg a fal szétrombolása - 192 menekülőt lőttek le, mintegy ötezernek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. A képen: a Brandemburgi kapunál 1989. december 22-én 0 óra 40 perckor kiemelték az első panelt a berlini falból. |
|
|
|
|
|
1989. december 22. |
Berlinben az NDK "államhatárának biztosítása céljából" 1961. augusztus 13-án éjjel a néphadsereg és a rendőrség egységei megszállták a szovjet zónát és 45 kilométer hosszúságban szögesdróttal, drótakadályokkal lezárták, majd falat építettek a két városrész közé. A fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a kelet-német állampolgárok addigi tömeges méretű Nyugat-Berlinbe menekülését. Az NDK-s határőrök 1989. november 9-ig, - ekkor kezdődött meg a fal szétrombolása - 192 menekülőt lőttek le, mintegy ötezernek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. A képen: népünnepély a falon. |
|
Kapcsolodó MTI-hírek |
|
|
Kapcsolódó rádióhírek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Imre FKgP Pol. Biz. tagról egy oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 1.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 2.oldal
III/III jelentés Dr Boros Imre FKP állásfoglalásról 3.oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Kedves Kasza László, Zsillé Zoltán és Rajki Lászlói Ti is belenyugodtatok-e a Duna tönkretételébe? Ha nem, akkor miért nem beszéltek a leállítás megtérülő költségeiről, amikor főleg amerikai magyarok gyűjtenének, gyűjtenék az erre szükséges pénzt. Ennek ismeretében talán sok százezer aláíró is lenne, nemcsak százezer, hanem millió is, ha tudná a magyar nép, hogy a szerződésbontás költsége megtérül, az építés 120 milliárdja soha. Ilyen drágán, ilyen rosszat, ilyen rosszkor nálunk csak 10, 100 ember akarhat. Amikor tőlünk keletre ma is leállítják az ártalmasnak ítélt vízlépcsőket, nálunk meg meggyorsítják tízen, százan, ezren. Hát övék az ország és a Duna? Az ország népéé meg a kiszámítható és kiszámíthatatlan kár és a veszély? Háromszor szólt a gyűjtésről Kéri Tamás és Lipták Béla a Világhíradóban. A kormány ezt elhallgatja. Ez még érthető, hiszen ő a leállítás magas költségére hivatkozik, ami nem lenne a leállítás esetén. Az ősz óta sokszor szóba hoztátok a vízlépcső ártalmait, de a gyűjtésről egy szót sem szóltatok. Lehetséges, hogy nem tudtok róla?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|