|
|
 |
|
 |
A Független Jogász Fórum ajánlásai a magyarországi válsághelyz (OS)
|
A Független Jogász Fórum ajánlásai a magyarországi válsághelyzet
kialakulás személyi okainak feltárásáról és a személyes helytállás
kötelezettségéről szóló törvény kidolgozásához (1. rész)
1990. március 6., kedd -
Széles körű igény merült fel a magyar társadalomban arra, hogy
megismerje azon személyek körét, akik az ország jelenlegi válságának
előidézői, továbbá arra is, hogy e személyek helytállási
kötelezettségét a jogállamiság igényeinek megfelelő törvényes
keretek között, arra hivatott szervezet megállapítsa.
A jogállam kialakítására törekvő társadalomnak nem érdeke és
nem célja, hogy népítélet formájában vegyen elégtételt vélt vagy
valós sérelmeiért. Tekintve, hogy a hatályos jogszabályok nem
mindenben alkalmasak a társadalmi igény kielégítésére, törvényt,
mégpedig alkotmányerejű törvényt kell alkotni egyrészt a joghézagok
betöltésére, a szükséges anyagi, jogi és eljárásjogi szabályok
megalkotására, másrészt az ehhez szükséges intézményi rendszer
felállítására.
A megalkotandó törvénynek egy korszakot kell lezárnia,
következésképp társadalmi rendeltetésének betöltése után okafogyottá
válik.
A törvény időszerűsége nem kétséges, ez azonban nem adhat
alkalmat arra, hogy elhamarkodott eljárással társadalmi
bizonytalanságot keltsen. A törvény önálló helytállási rendszert
kíván kialakítani, meghagyva a külön jogágak alapján megállapítható
felelősség szabályait. Ebből következik, hogy a jogkövetkezmények
rendszere sajátos.
I.
A tervezett törvény időbeli hatálya:
1949. augusztus 20-a, az úgynevezett Alkotmány (1949. évi XX.
törvény) hatályba lépésének napja az a kezdő időpont, amelytől
kezdve tanusított magatartások a törvény hatálya alá eshetnek. Ez
ugyanis az az időpont, amikor a formálisan választott országgyűlés a
pártállami szisztémát törvénybe iktatta. A kommunista párt vezető
szerepének alaptörvénybe iktatásával pedig megteremtette a párt és
funkcionáriusainak közjogi státusát.
Minthogy 1988. május 20-ig, a pártértekezletig szóba kerülhetett
a pártállam és intézményeinek semmiféle érdemi vizsgálata, az e
törvény hatálya alá eső magatartásokra nézve az elévülés e naptól
kezdődik. (folyt.köv.)
1990. március 6., kedd 16:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|