|
|
 |
|
 |
A Független Jogász Fórum állásfoglalásai (1. rész)
|
1989. március 5., vasárnap - Az Országgyűlés márciusi ülésszakán várhatóan a honatyák elékerül a sztrájkról és a Munka Törvénykönyve módosításáról, valamint az alkotmánymódosításról szóló törvénytervezet. E témaköröket megvitatták a Független Jogász Fórumban tömörülő jogászok is, s kialakították álláspontjukat.
A Fórum szerint egyik tervezet sem alkalmas jelenlegi formájában
arra, hogy a Parlament megtárgyalja. A sztrájkjognak mint alapvető
munkavállalói jognak a szabályozását az alkotmányban látják
szükségesnek, és egyben - néhány rövid szabállyal - kielégítően
megoldhatónak. E szabályok közé nem kerülhetnek be a tervezetben
most szereplő, a sztrájk célját, szervezésének jogát és az abban
résztvevők jogait érintő korlátozások. A sztrájk szervezőit és
résztvevőit védő garanciákat viszont feltétlenül indokoltnak vélik
beépíteni.
A jogalkotás törvényben rögzített elveivel
összeegyeztethetetlennek tartják, hogy a Munka Törvénykönyve
módosításának tervezete semmilyen formában nem került társadalmi
vitára. A szakszervezeti jogok gyakorlására vonatkozó szabályok -
minden jogtól megfosztva a kisebbségi szakszervezeteket - a tartóssá
váló összeütközések veszélyét hordozzák. Gátolják az alkalmazottak
közötti szolidarítás kialakulását, s végeredményben gyengítik
nemcsak a kisebbségben maradó, hanem a többségi szakszervezeteket
is. A Független Jogász Fórum szerint a javaslat a hatályos joghoz
képest is csökkenti a dolgozók részvételének lehetőségét a
munkahelyi irányításban. Még ebből is kizárja a gazdasági társaságok
alkalmazottait, s ezzel - a tulajdonosi érdekre hivatkozva - olyan
ellenőrzési jogokat iktat ki, amelyek a munkahelyi konfliktusok és
menedzseri visszaélések fékezésével a világon mindenütt a
tulajdonosi érdekeket is védik. Ezt a jogalkotói lépést a jogászok
megengedhetetlennek tartják napjainkban, amikor a mesterségesen
felgyorsított társasággá alakulási folyamatban mind jobban eltűnik
az állami tulajdonos.
Mind a hatályos, mind a tervezett jogszabályokból hiányzik a
munkahelyi ellentétek megelőzésének és feloldásának
intézményrendszere. Ezért mielőbb megalkotandónak tartják a
munkáltatók és alkalmazottak közti kollektív kapcsolatokat átfogóan
rendező törvényt, és ugyanígy az évek óta elodázott új Munka
Törvénykönyv kidolgozását is. (folyt.köv.)
1989. március 4., szombat 12:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|