|
|
 |
|
 |
A Független Jogász Fórum tanácskozása (1. rész)
|
1989. február 25., szombat - A sztrájktörvény-tervezetet és a Munka Törvénykönyve módosításának javaslatait jelenlegi formájában nem fogadja el a Független Jogász Fórum - ebben állapodtak meg a szervezet tagjai szombaton az ELTE jogi karán tartott tanácskozásukon, ahol a két tervezet mellett az alkotmánykoncepciót is megvitatták. A jogászok egyetértettek abban, hogy a sztrájkjogot alkotmányi szinten kell szabályozni, a Munka Törvénykönyve esetében pedig teljesen új kodifikáció szükséges. Ezért a jelenlévők úgy vélekedtek: mindkét tervezet megtárgyalását egyelőre vegyék le az országgyűlés napirendjéről.
A sztrájktörvény vitájából kiderült: a Független Jogász Fórum
álláspontja szerint a tervezet egyértelműen korlátozó jellegű.
Többen kifogásolták, hogy a sztrájkjog munkahelyi panaszokra
korlátozódik, egyértelműen a gyár falai közé szorítva a sztrájkot, s
ezzel egyidejűleg nem vesz tudomást - a szakszervezeti mozgalom
egyik alappillérét jelentő - szolidaritási sztrájkról, amely túlnő a
munkahelyi kereteken. Szóvá tették továbbá, hogy a tervezet a
sztrájkindítás jogával csak a többségi szakszervezetet ruházza fel,
s ezzel háttérbe szorítja a még éppen most szerveződő, kisebb
szakszervezeteket.
A vitában felvetődött még, hogy a törvénytervezetben homályos a
sztrájk jogszerűségének elbírálása, miként a sztrájk okozta károk
megtérítése kérdésében sincs pontos körülírás.
A Független Jogász Fórum véleménye szerint elsősorban a
magabiztos, erős szakszervezetek, illetve a munkaadó és munkavállaló
rendezett viszonya révén előzhetők meg a sztrájkhoz vezető
konfliktusok. A jelenlegi tervezetből azonban úgy tűnik, hogy az
állam a mérsékelt eszközökkel való szabályozás helyett korlátozó
intézkedéseket próbál kodifikálni.
Ez a vélemény fogalmazódott meg a Munka Törvénykönyve tervezett
módosításával kapcsolatban is. A jogászok elsősorban azt
kifogásolták: hátrányos, kiszolgáltatott helyzetbe hozza a
munkavállalót azzal, hogy a jelenlegi kollektív szerződés helyett
egyéni munkaszerződést javasol.
Szükséges egy teljesen új alapokon nyugvó Munka Törvénykönyv
megalkotása. Emellett - ám attól elkülönülten - szükséges egy
úgynevezett gazdasági kapcsolatok törvényét is kidolgozni -
fogalmazódott meg a tanácskozáson. (folyt. köv.)
1989. február 25., szombat 16:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|