 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nyitott szemmel:
Mélypontok
"Tessék mondani,
van önnek ünneplő ruhája, önálló lakása, tévéje, 10 évesnél
fiatalabb télikabátja, olvas Ön napilapot, eszik gyümölcsöt, húst,
és egyáltalán eszik naponta meleg ételt, vásárol könyvet, jár
színházba, moziba? Ezek a kritériumai a szegénységnek, és persze az
örökös gond, mely a nyomort kíséri és az anyagi nincstelenséget
lelki kifosztottsággá teszi. Ma már ott tartunk, hogy az utcaképet
is jellemzik a csoszogó, elhanyagolt külsejű öregemberek, a rongyos
ruhák, széteső cipők, a gondozatlanság. Még jó, hogy nyáron mindez
nem olyan feltünő. S ami a legszomorúbb, hogy a jövőben sem a
szegénység enyhülésére, hanem fokozódására lehet számítani."
|
|
|
|
|
|
 |
Vita a sztrájktörvényről (1. rész)
|
1989. február 24., péntek - A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete rendezésében társadalmi vita volt a sztrájktörvény tervezetéről pénteken a TIT Kossuth Klubjában.
- Mint országgyűlési képviselőnek minden vélemény fontos
számomra, mert eddig nem volt társadalmi vita a sztrájktörvény
tervezetéről - mondotta bevezetőjébe n Benjámin Judit országgyűlési
képviselő, a vita levezető elnöke. Bruszt László szociológus, a
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának képviselője
hangsúlyozta, hogy a jelenlegi lassú demokratizálódási folyamatokban
veszélyes lehet, ha kezelhetetlenné válnak a gazdasági élet egyes
elemei. Tíz éve csökken a reálbér értéke, 540 ezer ember bére a
létminimumot sem éri el, s a becslések szerint rövidesen 100-200
ezer munkanélkülivel kell számolni. Ilyen helyzetben egy korlátozó
sztrájktörvény olyan szemléletet sugall, mely negyven éve nyomja rá
bélyegét a munka világára: a felülről szabályozás, a fegyelmezés, a
büntetés és a korlátozás szemléletét. A demokratikus szakszervezetek
véleménye szerint nem a konfrontációra kell felkészülni, hanem a
megegyezéses politika feltételeit kell kialakítani, de ehhez ma még
hiányzik több jogi és intézményi feltétel.
Lőrincz György, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal
osztályvezetője szerint a sztrájk harc, és formailag ebből jogot nem
is lehetne csinálni. A sztrájktörvényt egyfajta hadijognak mondta.
Azt hangsúlyozta, hogy a 13 éve Magyarországon is elfogadott
nemzetközi egyezményben foglalt sztrájkszabályozás idegen test
maradt a törvénykezésben. A sztrájk ugyanis a munkajog szerint tilos
volt, és egyébként sincs fórum, ahol megállapítanák a sztrájk
jogszerűségét. E jogbizonytalanság megszüntetését célozza a
jelenlegi tervezet. Utalt azokra az újabb finomításokra, amelyekre
már az eddigi sztrájktörvény-ellenes akciók nyomán kényszerültek az
előterjesztők. Horváth István, a Független Jogász Fórum képviselője
arra mutatott rá, hogy indokolatlan a sztrájktörvénynek a Munka
Törvénykönyvén (MT) kívüli külön szabályozása. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 20:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|