|
 |
 |
 |

Vita a sztrájktörvényről (1. rész)
|

1989. február 24., péntek - A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete rendezésében társadalmi vita volt a sztrájktörvény tervezetéről pénteken a TIT Kossuth Klubjában.
- Mint országgyűlési képviselőnek minden vélemény fontos számomra, mert eddig nem volt társadalmi vita a sztrájktörvény tervezetéről - mondotta bevezetőjébe n Benjámin Judit országgyűlési képviselő, a vita levezető elnöke. Bruszt László szociológus, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának képviselője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi lassú demokratizálódási folyamatokban veszélyes lehet, ha kezelhetetlenné válnak a gazdasági élet egyes elemei. Tíz éve csökken a reálbér értéke, 540 ezer ember bére a létminimumot sem éri el, s a becslések szerint rövidesen 100-200 ezer munkanélkülivel kell számolni. Ilyen helyzetben egy korlátozó sztrájktörvény olyan szemléletet sugall, mely negyven éve nyomja rá bélyegét a munka világára: a felülről szabályozás, a fegyelmezés, a büntetés és a korlátozás szemléletét. A demokratikus szakszervezetek véleménye szerint nem a konfrontációra kell felkészülni, hanem a megegyezéses politika feltételeit kell kialakítani, de ehhez ma még hiányzik több jogi és intézményi feltétel. Lőrincz György, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetője szerint a sztrájk harc, és formailag ebből jogot nem is lehetne csinálni. A sztrájktörvényt egyfajta hadijognak mondta. Azt hangsúlyozta, hogy a 13 éve Magyarországon is elfogadott nemzetközi egyezményben foglalt sztrájkszabályozás idegen test maradt a törvénykezésben. A sztrájk ugyanis a munkajog szerint tilos volt, és egyébként sincs fórum, ahol megállapítanák a sztrájk jogszerűségét. E jogbizonytalanság megszüntetését célozza a jelenlegi tervezet. Utalt azokra az újabb finomításokra, amelyekre már az eddigi sztrájktörvény-ellenes akciók nyomán kényszerültek az előterjesztők. Horváth István, a Független Jogász Fórum képviselője arra mutatott rá, hogy indokolatlan a sztrájktörvénynek a Munka Törvénykönyvén (MT) kívüli külön szabályozása. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 20:14
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|