|
|
 |
|
 |
Vita a sztrájktörvényről (1. rész)
|
1989. február 24., péntek - A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete rendezésében társadalmi vita volt a sztrájktörvény tervezetéről pénteken a TIT Kossuth Klubjában.
- Mint országgyűlési képviselőnek minden vélemény fontos
számomra, mert eddig nem volt társadalmi vita a sztrájktörvény
tervezetéről - mondotta bevezetőjébe n Benjámin Judit országgyűlési
képviselő, a vita levezető elnöke. Bruszt László szociológus, a
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának képviselője
hangsúlyozta, hogy a jelenlegi lassú demokratizálódási folyamatokban
veszélyes lehet, ha kezelhetetlenné válnak a gazdasági élet egyes
elemei. Tíz éve csökken a reálbér értéke, 540 ezer ember bére a
létminimumot sem éri el, s a becslések szerint rövidesen 100-200
ezer munkanélkülivel kell számolni. Ilyen helyzetben egy korlátozó
sztrájktörvény olyan szemléletet sugall, mely negyven éve nyomja rá
bélyegét a munka világára: a felülről szabályozás, a fegyelmezés, a
büntetés és a korlátozás szemléletét. A demokratikus szakszervezetek
véleménye szerint nem a konfrontációra kell felkészülni, hanem a
megegyezéses politika feltételeit kell kialakítani, de ehhez ma még
hiányzik több jogi és intézményi feltétel.
Lőrincz György, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal
osztályvezetője szerint a sztrájk harc, és formailag ebből jogot nem
is lehetne csinálni. A sztrájktörvényt egyfajta hadijognak mondta.
Azt hangsúlyozta, hogy a 13 éve Magyarországon is elfogadott
nemzetközi egyezményben foglalt sztrájkszabályozás idegen test
maradt a törvénykezésben. A sztrájk ugyanis a munkajog szerint tilos
volt, és egyébként sincs fórum, ahol megállapítanák a sztrájk
jogszerűségét. E jogbizonytalanság megszüntetését célozza a
jelenlegi tervezet. Utalt azokra az újabb finomításokra, amelyekre
már az eddigi sztrájktörvény-ellenes akciók nyomán kényszerültek az
előterjesztők. Horváth István, a Független Jogász Fórum képviselője
arra mutatott rá, hogy indokolatlan a sztrájktörvénynek a Munka
Törvénykönyvén (MT) kívüli külön szabályozása. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 20:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|