|
|
|
|
Corvin Egyetem Budapesten
|
------------------------- München, 1989. november 30. (SZER, Világhíradó) - Lángh Júlia most egy új elit létrejöttének lehetőségéről tudósít és egyszersmind rácáfol az ezzel kapcsolatos aggodalmakra. - Előkészületben Kelet-Európa első magánegyeteme. Mintegy fél évvel ezelőtt a 2000 című lapban jelent meg a felhívás arról, hogy meg kellene teremteni az első magyar magánegyetemet. Ennek nyomán három hónappal ezelőtt megszületett az új egyetem egyesület, amelynek képviselői ma az Akadémia épületében beszámoltak a Corvin Egyetem terveiről. A sajtótájékoztatón Fügedi Erik történészprofesszort kérdeztem: mi lesz a Corvin Egyetem elsődleges célja? - Mindenképpen egy elitképzés Magyarországon, amely az Eötvös Kollégiumnak a megszűnésével együtt szűnt meg. Vissza kell állítanunk azt a színvonalat, amit a Pázmány Egyetem valamikor képviselt, ami egy igen magas színvonal volt és akkoriban sajnos nem tudtuk, természetesnek vettük. Reméljük, hogy ezt a színvonalat nemcsak utolérjük, hanem meghaladhatjuk. Olyan új technikai lehetőségek vannak, vagy jöttek közbe a tudományban divatba, amik a munkát sokkal nagyobb hatásfokkal tudják emelni. - Modern európai szintű új egyetem lesz tehát. Olyan, ahol oktató és hallgató együtt tanul és fejlődik tovább, ahol a tanár nemcsak oktató, de kutató is nemzetközi reputációval és nyelvtudással olyan szinten, hogy azzal taníthasson is. Olyan felsőoktatási intézménynek tervezik a Corvin Egyetemet, amelynek a diplomája másutt is érvényes legyen, csatlakozhasson a Nyugat-Európa 850 egyetemét egyesítő Erasmus-programhoz, annak színvonalához, diplomaegyesítéséhez és tanár-diák cseréjéhez. (folyt.)
1989. november 30., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Corvin Egyetem Budapesten - 1. folyt.
|
Teljes oktatási szabadság a tanároknak - rugalmas tanrend a hallgatóknak kevés kötelező és sok speciális előadással, illetve szemmináriummal a főszak felé orientálva, de bőséges lehetőséget adva a nem szorosan a főszakhoz tartozó egyéb tárgyak számára is. Elit egyetem lesz, és ne ijedjünk meg a szótól, ez nem anyagi, hanem szellemi elitet jelent és mindannyian tudjuk, ahhoz a sokat emlegetett európai fölzárkózáshoz erre milyen nagy szükség van. A születőben lévő Corvin Egyetem 1000, maximum 1500 hallgatót fogad majd be, szigorú felvételi vizsga után. A tandíj várhatóan annak a különbségnek az összege lesz, amennyi egy átlag hallgatóra jutó évi költség a meglévő állami egyetemeken, vagyis 200-230 ezer forint és a Corvin Egyetem előre látható 250-300 ezres egy diákra jutó költsége között van, vagyis mintegy 60 ezer forint évente. Mindehhez természetesen ösztöndíjrendszer. Egyrészt egyetemi ösztöndíj, másrészt a Corvin Egyetem előkészítői remélik, hogy intézmények is kiírnak majd ösztöndíjakat. Nem a gazdagok egyeteme lesz tehát, hanem a tehetségeseké, akik közül, aki meg tudja fizetni a tandíjat, megfizeti - aki nem, ösztöndíjban részesülhet. És a költségvetés? A tervek szerint mintegy 30 százalékot a tandíjak fedeznek majd. 15-20 százalékot az alapítványok. 15 százalékot az indirrekt állami támogatás, például az épületek, a többit pedig az egyetem saját tevékenysége. Épület. Hol lesz majd az angol-amerikai mintára Campus-szerűen elképzelt egyetem? A lehetőségek nyitva állnak. A Corvin Egyetem tervezői részt vesznek a pártházakra és munkásőr-laktanyákra kiírt pályázaton, amelyen az oktatási intézmények - mint tudjuk - előnyben részesülnek. Glatz Ferenc kultuszminiszter ígérete szerint ebben az előnyben egyenlő eséllyel vehet részt a készülő magánegyetem a meglévő állami egyetemekkel, amelyeket egyébként - ez a szakma általános véleménye - igen pozitívan befolyásolhat egy új, rangos, elit magánegyetem egészséges konkurrenciája. +++
1989. november 30., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|