Rendszerváltás és az MTI

	Napirenden a vérellátás helyzete (1. rész)
1989. május 24., szerda - A vérellátás helyzetét, a legégetőbb gondokat tekintette át az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága szerdai parlamenti ülésén. Dr. Hollán Zsuzsa, az országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet igazgatója elöljáróban az elmúlt három évtized eredményeit ismertette, rámutatva arra, miként sikerült a térítésmentes véradással a vér- és vérkészítmények biztonságát nagy mértékben fokozni. Szólt arról, hogy már az 1960-as évek elejétől egyszer használatos eszközöket alkalmaznak minden vértranszfúziós állomáson, s a világon hazánk az elsők között vezette be a véradók AIDS-szűrését. A gondok közé sorolta, hogy a többszöri jelzések ellenére a nagy vérigényű klinikai szakmák fejlesztésével párhuzamosan nem fejlődtek a helyi vértranszfúziós intézmények. A megfelelő bővítések és felújítások hiányában az ott dolgozók megengedhetetlen körülmények között végzik munkájukat. Súlyos gondként említette a véradások számának drámai csökkenését, amit kapcsolatba hozott a társadalmi közérzet romlásával. A helyzet megváltoztatására új donorszervezési és propaganda módszereket kellene alkalmazni, s szükség lenne a munkaidő utáni vérvételek számának jelentős növelésére - mondta. Hangoztatta azt is, hogy a vérellátó szolgálat nem mondhat le a munkahelyeken szervezett véradásokról. Ez utóbbi gondolattal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben egyes munkahelyeken akadályozzák e tevékenységet. Az önkéntes véradók nem a teljesítménybérrel emelt órabérüknek megfelelő illetményt kapják a véradás idejére, hanem csak az alapbérüknek megfelelő összeget, ellentétben a Munka Törvénykönyvében előírttal. Dr. Hollán Zsuzsa kifogásolta, hogy a vértranszfúziós szolgálat dolgozóinak jövedelme jelentősen elmarad más egészségügyi szakágakétól, jóllehet tevékenységüket egyetlen klinikai szakma sem nélkülözheti. A súlyosbodó problémák további forrásaként a vérkészítmények magas előállítási költségét nevezte, amelyet a vér és a vértermékek ára meg sem közelít. Új árrendszerre lenne szükség, erre azonban több lépcsőben kellene sort keríteni. Elsőként - 1989. július 1-jétől kezdődően - olyan árrendszert kellene bevezetni, amely a vérkészítményeket vásároló 118 kórháznak 8 millió forint többletterhet jelentene. Az áremelkedés miatti többlet kiadások mintegy 60 százalékát viszont egy központi intervenciós keretből ezek az intézmények visszakapnák. (folyt.köv.) 1989. május 24., szerda 18:34
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »