|
|
|
|
Tájékoztató a gazdasági deregulációs folyamatról
|
1990. január 17., szerda - A gazdasági dereguláció eddigi fejleményeiről tartott sajtótájékoztatót szerdán a Parlamentben Sárközy Tamás deregulációs kormánybiztos. Elmondta: lezárult a folyamat első szakasza: január 1-jéig több mint 500 rendeletet, utasítást, iránymutatást helyeztek hatályon kívül a tárcák, s további 1.200-at szándékoznak hamarosan megszüntetni. A munka második fázisában a deregulációs tanács felülvizsgálja azokat a jogszabályokat, amelyeket a továbbiakban is fenn kívánnak tartani a tárcák, majd megkezdődnek az egyeztető tárgyalások. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni, a Minisztertanács dönt a vitás kérdésekben.
A gazdasági dereguláció célja egyébként, hogy lebontsa a vállalkozásokat béklyóba kötő jogi akadályokat, megteremtse a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, biztosítsa az európai közös piaci joggal való harmonizálást, s végül áttekinthető rendszert teremtsen a magyar jogban. (MTI)
1990. január 17., szerda 13:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tájékoztató a gazdasági deregulációs folyamatról (1. rész)
|
1990. január 17., szerda - A gazdasági dereguláció eddigi
fejleményeiről tartott sajtótájékoztatót szerdán a Parlamentben
Sárközy Tamás. A tájékoztatóra késve érkező deregulációs
kormánybiztos késését azzal magyarázta, hogy elhúzódott az a
megbeszélés, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Vissi
Ferenc, az Országos Árhivatal elnöke folytatott a készülő ár- és
versenytörvényről az ellenzéki pártok képviselőivel. Ennek a
törvénynek a létrehozása szorosan hozzátartozik a deregulációs
folyamathoz, hiszen része a piacépítő programnak.
Elmondta, hogy lezárult a jogszabályrostáló folyamat első szakasza: január 1-jéig több mint 500 rendeletet, utasítást, iránymutatást helyeztek hatályon kívül a tárcák, s további 1200-at szándékoznak hamarosan megszüntetni. A deregulációban élen jár a Pénzügyminisztérium, az összes megszüntetett jogszabály több mint a fele (285) pénzügyi szabályozás volt. Az ÁBMH ugyancsak sok rendeletét tartja fölöslegesnek, 179-et helyezett hatályon kívül január 1-jéig. A tárcák többsége az év első negyedében kívánja hatálytalanítani az idejétmúlt rendelkezéseket. Sárközy Tamás elmondta, hogy a tárcáknál folyó deregulációs munka figyelemre méltó, ám a tanács tapasztalatai szerint a forgalomból kivont jogszabályok egy részének hatályon kívül helyezése nem igazi - szóhasználata szerint ,,kamu,,-dereguláció, hiszen például olyan rendeletet is hatályon kívül akarnak helyezni, amely egy korábbi jogszabályt helyez hatályon kívül.
A munka második fázisában - amelyben a kormánybiztos szerint a nehezebb feladatok kerülnek sorra - a deregulációs tanács felülvizsgálja azokat a jogszabályokat, amelyeket a tárcák a továbbiakban is fenn kívánnak tartani, majd megkezdődnek az egyeztető tárgyalások. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni, a Minisztertanács dönt a vitás jogszabályok sorsáról. Úgy tűnik, hogy néhány területen, így például a munkavédelemben, a társadalombiztosításban, a statisztikában nem sikerült előrelépni, ugyanis ezeket alapvetően törvények, illetve törvényerejű rendeletek szabályozzák. Ezeket a magasabb szintű jogszabályokat pedig csak az Országgyűlés változtathatja meg, vagy hozhat helyükbe új törvényeket. Több törvény is előkészületben van, így például a már említett ár- és versenytörvény, ám hosszú idő eltelhet, amíg ezekből a tervezetekből törvény lesz, ugyanis valamennyit csak az ellenzéki pártokkal történő konzultáció után lehet a Parlament elé terjeszteni. (folyt.köv.)
1990. január 17., szerda 17:52
|
Vissza »
|
|
Tájékoztató a gazdasági deregulációs folyamatról (2. rész)
|
Azt azonban ma még nem lehet tudni, hogy a jelenlegi, vagy az új Országgyűlés hozza meg ezeket az új törvényeket. Az utóbbi esetben jelentős késéssel születhetnek meg ezek a jogszabályok; ennek előnye, hogy a választásokkal legitimált kormány lesz az előterjesztő, ugyanakkor hátránya, hogy tovább tart a bizonytalanságokkal terhes és visszaélésekre is módot nyújtó átmeneti időszak.
A tájékoztatót követően Bosánszky Lajos, a tanács titkára az MTI-nek kiegészítésképpen elmondta: a tavaly szeptember 15-e óta folyó gazdasági dereguláció célja elsősorban az, hogy lebontsa a vállalkozásokat béklyóba kötő jogi akadályokat, megteremtse a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, biztosítsa az európai közös piaci joggal való harmonizálást (ezen a téren egyébként jelentős késésben vagyunk), s végül áttekinthető rendszert teremtsen a magyar jogban. A piacgazdasághoz elengedhetetlen a piacra való belépés szabadságának biztosítása, ugyanakkor a piacról való kiesés feltételeinek meghatározása, a piacon lévők közötti tisztességes verseny alapkövetelményeinek megteremtése. Ehhez a jog eszközeire is szükség van, ám a jelenlegi szabályozás még sok esetben nem felel meg a piacgazdaság követelményeinek.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdaságot szabályozó különféle rendeletek, utasítások mintegy 25-30 százalékát hajlandók megszüntetni a tárcák. A fennmaradó, körülbelül 2700 rendelet jó részéről még viták várhatók. A 15 tagú tanács igyekszik szakmailag felkészülni a nehéz feladatra. Tervezik, hogy ismereteik bővítésére külföldi szakembereket hívnak meg előadástartásra, konzultációkat folytatnak a közös piaci joganyagról, s külföldi szakértőket kérnek fel tanulmányok készítésére. A felkészülésbe bevonják a tárcák deregulációval foglalkozó szakembereit is. (MTI)
1990. január 17., szerda 17:55
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1055 sz. hírre
|
A mai mtib1055 számú, Tájékoztató a gazdasági... (1. rész) című hírünk 2. bek. alulról az 5. sorában a szöveg helyesen:
...méltó, ám a deregulációs tanács ... ------------
(MTI)
1990. január 17., szerda 19:44
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1056 sz. hírre
|
A mai mtib1056 számú, Tájékoztató a gazdasági... (2. rész) című hírünk 1. bek. 1. sorában a szöveg helyesen:
...Bosánszky Lajos, a deregulációs tanács titkára ... ------------ (MTI)
1990. január 17., szerda 19:46
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|