|
|
 |
|
 |
Elnöki Tanács - háttér (1. rész)
|
1989. szeptember 22., péntek - Az Elnöki Tanács pénteki ülésén törvényerejű rendeletet alkotott a menekültek jogállásáról. A most megszületett, s október 15-én hatályba lépő jogszabály újabb fontos lépés a menekültügy európai normáknak megfelelő, átfogó rendezése felé hazánkban.
Az Elnöki Tanács rendelete, s az ezzel egyidőben életbe lépő,
augusztus 31-én kelt kormányhatározat a menekültté nyilvánítás
eljárásáról valójában a Genfi Menekültügyi Egyezmény előírásainak
gyakorlati alkalmazását szolgálja. Mint ismeretes, Magyarország az
idén márciusban csatlakozott a genfi konvencióhoz, miután elvont
jogi kategóriából hazánkban is ,,élő,, problémává változott a
menedéket keresők - mindenekelőtt a szomszédos Romániából menekülők
- sorsának megnyugtató rendezése. A bebocsáttatást és letelepedést
kérők számának gyors növekedése arra ösztönözte a magyar
kormányzatot, hogy helyzetüket az általánosan elfogadott nemzetközi
normáknak megfelelőlően rendezze. Ennek megfelelően június 12-e óta
- csatlakozásunk hatályba lépésétől számítva - Magyarországon is a
genfi egyezmény szelleme és betűje vált a menekülügy kezelésének
iránytűjévé.
Az emberi jogi, humanitárius normák átültetése a gyakorlatba
azonban minden bizonnyal hosszú, társadalmi konszenzusban kiérlelődő
folyamat lesz, amely a jogi szabályozás mellett szükségszerűen
magában foglalja a menekültek beilleszkedésével kapcsolatos
gazdasági, kulturális, szociális tennivalókat is.
A rendelkezéseknek megfelelően az eddigi idegenrendészeti
hatóság e tevékenységét egy új államigazgatási szerv, a most
megszerveződő Menekültügyi Hivatal működése váltja fel. A
Magyarországon menedéket keresők ügyének elbírálását első fokon a
hivatal helyi szervei végzik, mindenekelőtt a befogadóllomásokon.
(Átmeneti jelleggel azokba a megyékbe is ,,kitelepül,, a hivatal,
ahol nincs ugyan befogadóállomás, de jelentős a menedéket kérők
beáramlása.) Jogorvoslatért a Belügyminisztériumban működő
Menekülügyi Hivatalhoz fordulhatnak majd az ,,ügyfelek,,, illetve a
számukra kedvezőtlen határozat esetén végső soron bíróság döntését
kérhetik. (folyt.köv.)
1989. szeptember 22., péntek 15:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elnöki Tanács - háttér (2. rész)
|
Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete gyakorlatilag a magyar
állampolgárokat megillető jogokat biztosít a menekültté nyilvánítási
eljárás eredményeként menekültként elismert embereknek. Ez azt
jelenti, hogy a genfi konvenció meglehetősen szigorú kritériumai
alapján menekültnek minősülő embereket a hazai jogszabályok
alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni, némi
korlátozással. Így például a menekültet nem illeti meg választójog,
nem töthet be olyan munkakört, amelynek ellátását jogszabály magyar
államapolgársághoz köti. A menekültet nem terheli hadkötelezettség,
s ha utazni szeretne, a genfi konvencióban meghatározott kétnyelvű
útiokmányt az illetékes rendőr-főkapitányságtól igényelhet. A
rendelet értelmében a menekültek jogosultak díjmentes magyar
nyelvoktatásra.
Ami a menekült teljes jogú állampolgárságának megszerzését
illeti, arról az Elnöki Tanács úgy rendelkezett: ,,a magyar
állampolgárság honosítással (visszahonosítással) történő megszerzése
iránti kérelmének elbírálásánál menekültként való elismerésének
tényét rendkívüli körülményként kell értékelni,,. A menedéket kérők
zömét kitevő romániai menekültek esetében - számuk jelenleg mintegy
19 ezer - a magyar állampolgárság megszerzése körüli bonyodalmakat
az okozza, hogy 1990. február 10-ig hatályban van az a megállapodás,
amelyet Magyarország a kettős állampolgárság kizárásáról kötött
Romániával. A teljes jogú magyar állampolgárság megszerzésének gátat
vető probléma megvitatására a Belügyminisztérium már lépéseket tett
a román félnél.
Az Elnöki Tanács pénteki ülésén határozott több községegyesítés
megszüntetéséről, illetve a közös tanácsból kiváló községekben a
tanácsok megszervezéséről.
A községek frigyének felbontási kötelezettségét a jelenleg
érvényben lévő tanácstörvény szabja az Elnöki Tanács feladatául. A
testületnek az 1980-as évek közepe óta mind gyakrabban kellett ilyen
ügyekben határoznia. Az idén január elsejével már 35 község vált ki
a közös tanácsból, s alakított új önkormányzati szervet. A folyamat
azonban nem zárult le, tavasszal újabb társközségekben születtek
kezdeményezések a közös tanácsból való kiválásra. Emellett több,
korábban egyesített község kéri az összevonás megszüntetését. A
lakosság zöme ezeken a településeken általában helyi szavazásokon,
illetve falugyűléseken fejezte ki óhaját az önállóság
visszaállítására. (folyt.köv.)
1989. szeptember 22., péntek 15:30
|
Vissza »
|
|
Elnöki Tanács - háttér (3. rész)
|
Az Elnöki Tanács mostani ülésén öt egyesített település
szétválásának ügye került napirendre, s döntés született 54 község
kiválásáról a közös tanácsokból.
Az önállósági törekvések felerősödése, az önkormányzatok
szerepének növekedése egyre sürgetőbbé teszi a probléma átfogó
rendezését, a társadalom önszervező képességének tágabb teret engedő
szabályozás kidolgozását, az Elnöki Tanács egyedi döntéseit felváltó
gyakorlat kialakítását. Ennek az átfogó koncepciónak a
körvonalazását tűzte célul az elmúlt hónapokban a
Belügyminisztérium. E munka első eredménye a helyi és a megyei
önkormányzatokról szóló törvény-koncepció, amely várhatóan
októberben a Minisztertanács elé kerülhet. Az új szellemben fogant,
átfogó szabályozást szorgalmazó tervezet törvénybe iktatása azonban
minden bizonnyal már az új Országgyűlés feladata lesz, az új magyar
alkotmány deklarálása után. (MTI)
1989. szeptember 22., péntek 15:33
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|