|
|
 |
|
 |
felcím: Demokratikus Magyarországért Mozgalom főcím: Átalakulás: igen, visszarendeződés: nem
|
Az elmúlt hét végén zászlót bontott a Demokratikus
Magyarországért Mozgalom. A magyar politika szinte követhetetlenül
változatos színterén eggyel több szervezet jelentette be
megalakulását, vagy céljában és módszereiben is sajátosat hirdet?
Kikre és mire számít? Egyebek között erről beszélgettünk Gazsó
Ferenc egyetemi tanárral, a mozgalom főtitkárával.
- A Demokratikus Magyarországért Mozgalom vasárnap elfogadott
alapító nyilatkozatának tervezete szerint politikai tömegmozgalom
kezdi meg működését, amely azonban nem kíván párttá alakulni. Hogyan
fog működni?
- Politikai tömegszervezetünk nem pártjellegű, ideológiai,
világnézeti elkötelezettséget nem vállal. Ugyanakkor részt kíván
venni a magyar társadalom demokratikus átalakításában. Abból
indultunk ki, hogy az emberek nagy része hallatni akarja a hangját,
de nem feltétlenül kíván pártokhoz tartozni. Mi a politikai
cselekvésben is részt akarunk venni, például a választási
küzdelemben, minden lényeges kérdésben állást foglalunk - országos
és helyi ügyekben egyaránt - és együttműködést tervezünk
mindenkivel, aki elfogadja a mozgalmunk lényeges célját. Ez pedig
nem más, mint a negyven év óta fennálló társadalmi, gazdasági
rendszer gyökeres megváltoztatása és egy új társadalmi rendszer
fölépítése.
- Ön a választási küzdelemben való részvételre utalt, Pozsgay Imre
viszont kijelentette, hogy a mozgalom nem kíván ennek része lenni.
Megmagyarázná ezt az ellentmondást?
- A két dolog nem mond ellent egymásnak. A mozgalom, legalábbis
a mostani elképzelés szerint önálló jelölteket nem indít, vagyis nem
lép föl választási pártként. Ugyanakkor közömbösen szemléli a
választásokat, mert úgy gondoljuk, hogy az a politikai mozgalom,
amely nem foglal állást a demokratikus országgyűlési
kéviselőválasztások során, kizárja magát a politika színteréről.
- Mégis, milyen konkrét formában képzelik el a választásokban
való részvételt?
(folyt.)
1989. szeptember 20., szerda 16:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Demokratikus 2.
|
alc. Nemzeti választási lista lehetősége
- Két dolgot emelnék ki magyarázatként. Egyrészt: a mozgalom
őrködni kíván a választások demokratizmusán. Ám ez nemcsak azt
jelenti, hogy ne lehessen csalás, ennél többről van szó. Arról, hogy
a pártok küzdelme ne a személyeskedő támadások, egymást becsmérlő
megnyilatkozások keretei közt történjen, hanem a politikai kultúra
érvényesülésével. Másrészt: nem zárjuk ki a lehetőséget, hogy
mozgalmunk megnevezi azokat, akiket fölfogása szerint támogatni
érdemes a választásokon, függetlenül attól, hogy milyen párthoz
tartoznak, vagy éppen pártonkívüliként indultak. Gondolkozunk azon
is, hogy érdemes lenne nemzeti választási listát javasolni és azt
mondani, hogy ezek a jelöltek, a mozgalom értékítélete szerint olyan
emberek, akikben a nemzet megbízhat és erre hivatkozva kérnénk a
választópolgárok támogatását.
- A szeptember 17-i alakuló ülés előtt Ön azt nyilatkozta, hogy:
"Mi csak a kezdeményező szerepét vállaltuk, a mozgalom majd megy a
maga útján." Nem gondolja, hogy a mostani helyzetben, amikor mind
több szervezett politikai erő igyekszik befolyása alá vonni a
választókat, egyáltalán mindenkit, aki megcélozható, nos ilyen
körülmények között ad Ön esélyt egy látszólag parttalan mozgalomnak?
alc. Az országot behálózó tevékenységrendszer
- Mivel nem vagyunk párt, úgy gondoljuk, nincs szükségünk olyan
szervezeti fegyelemre és centralizmusra, mint ami a pártok esetében
szükségszerű. Helyi, területi csoportok, esetleg regionális
választmányok alakulnak majd, ám ezek teljesen önállóan szervezik a
tevékenységüket, amellyel nem is kell elszámolniuk valamiféle
központban. Ám úgy érezzük, hogy országos koordinációra szükség lesz
és ezt az országos választmány látja majd el. Ez, terveink szerint
úgy jön létre, hogy minden regionális választmány egy-két embert
küld és az ílymódon kialakuló országos választmány foglalkozna a
koordinációt igénylő kérdésekkel. De ahhoz, hogy ez megvalósuljon,
előbb létre kell jönnie a helyi csoportoknak. E hálózat bázisán,
talán fél év múlva küldöttgyűlésen lehetne meghatározni a
minimálisan szükséges országos képviseletet. Nem függetlenített
apparátusra gondolunk, hanem legfeljebb adminisztrációs teendőket
ellátó szerény irodára. (folyt.)
1989. szeptember 20., szerda 16:04
|
Vissza »
|
|
Demokratikus 3.
|
- Kikre vonatkozik az a kijelentés, amely szerint volt akit
meghívtak az alakuló ülésre és volt, akit nem vállalnak? Egyáltalán,
a mai magyar politikai életből melyek azok a szervezetek, erők,
amelyekkel nem tud együttműködni a Demokratikus Magyarországért
Mozgalom?
alc. Együttműködés, de nem minden áron
- A kijelentés, elvi jelentőségű volt és arra vonatkozott, hogy
semmiképpen nem kívánunk együttműködni és közösséget vállalni olyan
szervezetekkel, amelyek a magyar társadalom radikális átalakítását
fékezik, akadályozzák, vagy éppen ellene dolgoznak. Másodrendű
kérdés, hogy milyen színben lépnek föl és minek nevezik magukat.
Széles mozgalom a miénk, de nem fogad be mindenkit és nem is óhajt
mindenkivel szövetségre lépni. Úgy véljük, hogy a magyar társadalom
gyökeres átalakítása elengedhetetlen, ám az is tény, hogy ezt nem
mindenki akarja. Az elhatárolódás nyilvánvaló és ezért is mondjuk
meg világosan, hogy nem tartunk igényt azok közeledésére, akik
alapvető céljainkkal nem értenek egyet. És nincs szükségünk olyan
emberek beáramlására sem, - tapasztalható ilyen törekvés - akik vagy
hitelvesztettek, vagy csak azért jönnek, mert mindenütt meg szoktak
jelenni.
- Az alakuló ülésen is elhangzott, korábban Ön is hangsúlyozta,
hogy nem adnak semmiféle esélyt a visszarendeződésnek. A DMM
hivatalos szövegétől függetlenül, az Ön véleménye szerint, a
magyarországi visszarendeződés eshetősége belpolitikai, vagy
külpolitikai feltételektől függ? (folyt.)
1989. szeptember 20., szerda 16:05
|
Vissza »
|
|
Demokratikus 4.
|
alc. A visszarendeződés nem fantom-veszély
- Nemcsak én, az alakuló nagygyűlés résztvevői is úgy ítélték
meg, hogy ma, a visszarendeződésnek elsősorban a belső
viszonyainkkal összefüggő feltételei és veszélyei vannak. Egyrészt
nyilvánvaló, hogy a már megbukott, ám hatalmi pozíciókkal rendelkező
diktatórikus államszocializmusban a haszonélvező rétegeknek nagy
érdeke fűződik ahhoz, hogy alapvetően ne változzanak meg a dolgok.
Hogy meg lehessen őrizni a kiváltságokat és a hatalmat. Ha ez
veszélyben van, akkor az ellenállással számolni kell. Szerintem van
visszarendezési törekvés, az nyíltan meg is jelenik a magyar
társadalomban. Szerencsére nem fegyveres, erőszakos formában, hanem
a kijelentések szintjén. Vagyis nem fantom-veszélyről van szó, hanem
valós problémáról. Ugyanis nemcsak a fegyveres erőszakra támaszkodó
visszarendezés indulhat el, hanem szociális demagógiával is lehet
olyan kaotikus helyzetet teremteni, amiben aztán "muszáj" rendet
csinálni. Ez azért lehetséges, mert nagy az elégedetlenség, a tömeg
únja, hogy megy a reformszöveg, ám az életszínvonal csökken.
Állandóan azt hallja, hogy a csőd felé megyünk, miközben mindenki a
reformról beszél. És egyszercsak betelhet a pohár, s ha valaki ekkor
kihasználja a nép elégedetlenségét - sztrájkokkal, tiltakozásokkal
könnyen lehet olyan helyzetet teremteni, hogy az ország
kormányozhatatlanná válik - felléphet a rendcsinálás jelszavával. A
rendcsinálás pedig magában rejti nemcsak a visszarendeződés
veszélyét, hanem a tényleges lehetőségét is. Úgy ítéljük meg - és ez
nemcsak az én véleményem -, hogy Magyarországon jelenleg a
kormányozhatatlanság lehet a visszarendeződés kiindulópontja.
(folyt.)
1989. szeptember 20., szerda 16:06
|
Vissza »
|
|
Demokratikus 5.
|
alc. Választásokat minél előbb
- De mi lehetne a kivezető út? Nem gondolja, hogy ezt éppen azok
nem látják, akiknek megnyeréséért, szavazatáért a pártok sokasága
verseng; a hallgatag többség hovatovább követni sem tudja a
felgyorsult szöveget?
- Én is úgy gondolom, hogy egyfajta politikai túlkínálat van
Magyarországon, amelyben nehéz az egyszerű állampolgárnak
eligazodnia. Fárasztja is az embereket, ez is tény. Ám a folyamat
mégis pozitív irányú változást jelez, hiszen negyven éves egypárti
uralom után lépnek politikai porondra a különféle pártok és
szervezetek. És addig meg is marad ez a túlkínálat, amíg az első
megmérettetésre sor nem kerül.
Azt hiszem, az első választás jelenti majd a cezúrát, akkor
kiderül, hogy mely pártok tevékenységére tart igényt a nép és
melyekre nem. Ma még mindegyikük a legitimitás vágyával
szervezkedik, ám senki sem legitim, hiszen nem mértek meg egyet sem
közülük. Ma még egyetlen pártról sem mondható el, hogy a népfenség
elvén nyugszik. Ennek a helyzetnek csak azzal tudunk véget vetni, ha
kialakul a társadalom nyugodt, demokratikus működési rendje, ha a
választásokon eldől, milyen pártok jutnak parlamenti képviselethez.
Nekik vállalni kell a kormányzati felelősséget. Akik nem kapnak
támogatást, a perifériára szorulnak. Ezért a mi mozgalmunk
támogatja, hogy minél előbb legyenek választások amiatt is, hogy a
mostani, elég nehezen viselhető szakasz ne terhelje hosszasan a
magyar társadalmat. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom arra
törekszik, hogy a választást követően konszenzus alakuljon ki a
pártok között az ország gazdasági, társadalmi fölemelkedéséhez
leginkább célravezető megoldás keresésében. (MTI-Press)
1989. szeptember 20., szerda 16:06
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|