|
|
|
|
Ellenzékbe vonul az MSZP?
|
------------------------- London, 1989. november 28. (BBC, Panoráma) - Telefonon felhívtam Ágh Attila politológust, az MSZP vezetőségének tagját, akitől azt kérdeztem: vajon a népszavazás nem jelent-e visszaesést Pozsgay Imre népszerűségét illetően? - Szerintem a pillanatnyi megítélések félrevezetőek. Pozsgay Imrének lehet hogy átmenetileg csökkentek az esélyei, de még mindig olyan nagy előnye van a többi lehetséges elnökjelölttel szemben akár a parlamenti, akár a közvetlen népszavazásos formában, hogy még mindig messze ő a legvalószínűbb elnökjelölt. Utalnék arra is, hogy az SZDSZ sem zárta ki azt, hogy esetleg népszavazásos formára kerül sor, ahol kétségtelenül Pozsgay előnye lényegesen nagyobb, mint egy parlamenti választásnál, lévén a parlamenti választás közvetlenül tükrözi majd az újonnan megválasztott parlament párt-megoszlását, míg a népszavazás egy közvetlen népszerűségi versenyt jelent. - A népszavazásra visszautalva: úgy gondolja Ön, hogy egyfajta morális indíték vezette az ellenzéki csoportosulást abban, hogy kérte ennek a népszavazásnak a kiírását? - Nem, semmiképpen sem. Ezek a koalícióba tömörült kis pártok küzdenek a fennmaradásukért, a négy százalék fölé kerülésért, küzdenek az elismertetésért és ezért próbálnak olyan ügyeket találni, amelyben támogatást, netán konszenzust találnak a magyar választópolgárok körében. Egy ilyen konszenzus volt az a három pont, aminek tekintetében meghirdették a népszavazást, és ehhez adódott hozzá a negyeik, aminek tekintetében nyilvánvalóan nincs konszenzus a magyar választópolgárok körében. Tehát itt egy nagyon jó árukapcsolással élt ez a négy szervezet, különösen az SZDSZ. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|