|
|
|
|
A mosonmagyaróvári sztrájk
|
-------------------------- München, 1989. november 28. (SZER, Magyar híradó) - Mosonmagyaróváron több napi huzavona után mégis sztrájkba léptek a Rába Vagon- és Gépgyár helyi üzemének dolgozói. A győri központ és a mosonmagyaróvári gyáregység vitájáról Szekeres László beszámolóját hallják: - Két hónapja folynak a tárgyalások eredmény nélkül. Közös vállalati döntésre nincs is esély, ugyanis a vállalati tanácsban, amely 50 fős, csak négyen képviselik a mosonmagyaróváriakat, a vállalati tanács pedig teljesen Horváth Ede kezében van, s meggátolja a mosoniak elszakadását. Mindezt megteheti a Rába vezérkara, mert sajnos ebben az ügyben joghézag van. A döntést ilyen téren kivették a szakminiszter keze alól, és a parlament hatáskörébe utalták már régebben. Így a miniszternek nincs joga dönteni, hatalmi szóval beavatkozni, hiába kár ez a mosoniaknak és az országnak egyaránt. A miniszternek - igaz - joga lett volna az Országgyűlés elé terjeszteni az ügyet, de ezt nem tette meg. A két hónapja eredménytelen vitatkozást és alkudozást viszont megúnták a dolgozók, és ezért kedden délelőtt kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak. Augusztin Ferenc gyáregységvezető a mosonmagyaróvári gyár munkástanácsának elnöke kérésünkre elmondta: úgy tapasztalták, hogy hiába fújnak látványos reformszelek, a felszín alatt semmi sem változott. A szakági vezetés tehetetlen a nem véletlenül vörös bárónak nevezett Horváth Edével szemben. Még mindig a régi rendszer működik. Ezért tartották ma kétórás figyelmeztető sztrájkjukat, és azért, hogy az országban sok, hozzájuk hasonló helyzetben lévő gyár, kollektíva problémájára felhívják a közfigyelmet. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
|
|
- A mosonmagyaróvári sztrájk - 1. folyt.
|
Ma délelőtt 1000 dolgozó közül 997-en álltak le, és fegyelmezetten, csendesen sztrájkoltak a jelszavakkal feldíszített gyárban. A sztrájk huszadik percében kapott egy telefont Augusztin Ferenc az Ipari Minisztériumból, és egy meghívást csütörtök estére egyeztető-tárgyalásra. Mint elmondta: megvárják ennek az eredményét, és ha itt sem sikerül kiharcolniuk újbóli önállóságukat, a komolyabb és hosszabb sztrájk eszközével fognak élni. A dolgozók a végsőkig el vannak szánva, hogy ha az illetékes szakágazat nem segít, ők veszik saját kezükbe jövőjüket. +++
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|