|
|
|
|
Nyugati segítség Kelet-Európának
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti
Párizs, 1989. november 28. kedd (MTI-TUD) - A Le Monde című francia lap összeállítása szerint eddig már 6.2 milliárd dollárnak megfelelő összeget jelent az a segély és támogatás, amelyet a nyári párizsi tőkés csúcs óta a 24 ország - az EGK tagállamai, továbbá a hozzájuk társult más országok - felajánlották, illetve folyósítottak Lengyelországnak és Magyarországnak. Az összeg túlnyomó része Lengyelországnak jut. A felajánlott támogatás a legkülönbözőbb formában valósul meg, a legjelentősebb azonban elsősorban a kereskedelmi hitelek kategóriája.
A már megvalósult intézkedések között van a Lengyelországnak felajánlott azonnali élelmiszersegély, amely meg is haladja majd az eredetileg kilátásba helyezett 271 millió dolláros összeget. Ugyancsak a tervezettnél nagyobb lehet az amerikai segélyösszeg, mert a kongresszus - ismét főleg Lengyelország javára - megemelte a kormányzat által eredetileg kilátásba helyezett előirányzatot. Az EGK beruházási és fejlesztési hiteleinek illetve kereskedelmi hiteleinek nagyrésze azonban még nem került folyósításra, mivel az általában függ a két ország és a Nemzetközi Valutaalap közötti megállapodás megkötésétől. Kivételt e téren az NSZK jelent: saját hiteleinek folyósítását nem tette ettől függővé. A támogatás összege a jelek szerint nem feltétlenül az azt felajánló ország gazdasági volumenétől függ: Svájc többet kínált fel, mint Nagy-Britannia, Dél-Korea többet, mint Japán. Az 1990-es előirányzatok között az EGK 335 milliós támogatást akar adni saját költségvetéséből beruházási, szakképzési, környezetvédelmi és szociális célokra. Az Egyesült Államok által kilátásba helyezett 738 millió dollár kilencven százaléka Lengyelországé, Washington emellett további 200 milliót ígér a zloty stabilizálásához. A huszonnégyek által ezen felül kilátásba helyezett mintegy 300 millió dollár értékű segély megoszlik a két ország között, ezen belül Magyarországnak Dél-Korea száz millió dollár támogatást ad a fejlesztési programokhoz, Hollandia 1.4 milliót mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésre, Nagy-Britannia 7.9 milliót szakképzésre és tudományos támogatásra. Az 1990-92 közötti időszakra az európai beruházási bank 1.116.7 millió dollár, a szén- és acélközösség 223.3 millió dollár értékű többoldalú hitelt irányoz elő. A kétoldalű hitelek kilátásba helyezett értéke Lengyelország számára 2824 millió dollár, Magyarországnak 679.5 millió - ez utóbbi az NSZK-tól, Japántól és Finnországtól származik.
1989. november 28., kedd 17:16
|
Vissza »
|
|
Magyar-osztrák lotto-vállalkozás (2. rész)
|
A tervek szerint a magyarországi osztrák lottójátékot február közepétől vezetik be. Egyelőre - tizenhét héten át - Budapest és Győr-Sopron megye mintegy 50 kijelölt OTP-fiókjában és totózó-helyiségében lehet majd hozzájutni a tíz tipp-rovatot tartalmazó szelvényekhez, s ugyanott érvényesítik egy-egy heti fordulóra - tippenként 6 schilling ellenében - a kitöltött, a bécsi húzásra továbbítandó lapokat. A jövő nyárig az ,,Austria Lotto,, rendszerét - számolva az országban üdülő, turistaúton levő külföldiek érdeklődésévell is - kiterjesztik majd a Balaton környékére és esetleg más dunántúli területekre. A magyar állampolgárok az ,,osztrák lottón,, szerzett nyereményeik 4000 forint egyenértéken aluli részét az OTP-től schilling-készpénzben vehetik fel, az ennél nagyobb összeget pedig devizaszámlájukon tarthatják és az arra vonatkozó hazai rendelkezések szerint használhatják fel. A vállalatalapítási ünnepség egyik érdekessége egyébként az volt, hogy a magyar és osztrák illetékesek azoknál az asztaloknál ülve látták el kézjegyükkel a kétoldalú szerződést, amelyeket 1955-ben a bécsi Belvedere-palotában a történelmi nevezetességű és jelentőségű osztrák államszerződés aláírói használtak, s amelyeket nemrég az ÖLTG cég pénzéből restauráltak. Az ünnepségen Békesi és Lacina pénzügyminiszterek rövid felszólalásukban méltatták az új típusú magyar-osztrák vállalkozást, és sok szerencsét kívántak mind a benne résztvevő cégeknek, mind pedig a két ország lottójátékosainak. Békesi László bejelentette azt is, hogy múlt heti ülésén a Magyar Országgyűlés nemzeti ügynek nyilvánította a Budapest-Bécs világkiállításon való magyar részvétel előkészítését és lebonyolítását. Mint mondta, ez a döntés remélhetőleg megszünteti Ausztriában a magyar álláspont miatti esetleges bizonytalanságokat, s a közös világkiállítási célok biztosan még szorosabbra fűzik a magyar-osztrák kapcsolatokat. Rövid bécsi látogatása alkalmából a magyar pénzügyminiszter külön munkamegbeszélést is tartott osztrák minisztertársával, Ferdinand Lacinával. +++
1989. november 28., kedd 17:28
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|