|
|
 |
|
 |
Munkaügyi konferencia (2. rész)
|
Fontos lenne olyan országos társadalompolitikai egyeztetési fórum
kialakítása is, ahol az előbb említetteken kívül a
szociálpolitikával, az árakkal, az adókkal is foglalkoznak,
közvetítve a parlament, illetve kormány, valamint a munkavállalók és
munkáltatók között. E fórum munkájában részt vehetnének a különféle
szaktárcák, a réteg- és a szakmai érdekképviseletek. Rendszeres
tárgyalásokat szükséges tartani az állam mint munkaadó és a
költségvetési szervezetekhez tartozó dolgozók képviseletei között
is.
Mindez nem teszi feleslegessé - hangsúlyozta a továbbiakban
Csuhaj V. Imre - a kormány-SZOT, a kormány-kamara, a kormány és a
többi érdekképviselet, s az érdekképviseletek egymás közötti
egyeztetéseit, amelyek főként konkrét kérdésekhez kötődhetnek.
Lényeges viszont, hogy ezeken a tárgyalásokon ne lehessen az
Országos Érdekegyeztető Tanácsot megkerülve előzetes
megállapodásokat kötni.
A középszintű, így az ágazati, szakmai, területi egyeztetés is
elengedhetetlen. Fejlett piacgazdaságokban jól funkcionál, igen
fontos döntéseket hoz ez az érdekegyeztetési szint. Ma
Magyarországon a munkavállalók és a munkaadók sem ismerik el
legitimnek ezeket a középszintű képviseleteket. Ez a helyzet
mindenképpen változást igényel. Vállalati szinten pedig feltétlenül
tisztázni szükséges, hogy valójában ki képviseli - valódi
jogosítvánnyal - az egyeztető tárgyalásokon, a kollektív szerződés
megkötésekor a munkavállalókat, illetve a munkaadót, a tulajdonost.
A munkavállalói körben a piacgazdasághoz jobban igazodó beleszólási
formákra, így felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi résztvételre van
szükség.
x Milyen összefüggés, meghatározottság van az országos-, a
közép-, és a vállalati szintű fórumok döntései között?
- Alapvető követelmény - mondott a titkár -, amit a konferencia
is megerősített, hogy az országos szint ne részletesen szabályozzon
lefelé, hanem a béreket, a munkaidőt, a munkakörülményeket, a
foglalkoztatáspolitikát illetően bizonyos minimumokat és elveket
határozzon meg, illetve ajánlásokat fogadjon el. A középső szint
ennél kevesebbet nem adhat, csak kiegészítheti a béreket, a
juttatásokat a helyi viszonyoknak megfelelően. Vállalati körben
pedig kiindulásként már e középső szint ajánlásait fogadják el
minimumként, s csak ennél többet adhatnak. Rendkívül fontos, hogy
valamennyi szinten legitim képviseleti felek között kialakított
konszenzuson alapuljon a döntés - mondotta befejezésül Csuhaj V.
Imre. (MTI)
1989. november 8., szerda 17:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|