|
|
|
|
Munkaügyi konferencia Budapesten (1. rész)
|
1989. november 6., hétfő - Munkaügyi konferencia kezdődött hétfőn Budapesten külföldi előadók részvételével. A háromnapos rendezvény célja: tisztázni, milyen lehetőségek adódnak ma Magyarországon a munkavállalók, a munkáltatók és az állam közötti, az eddigieknél hatékonyabb érdekegyeztetésre.
Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke bevezető előadásában kifejtette: fejlődés tapasztalható az érdekegyeztetésben, -érvényesítésben, bár ma még a munkaügyi intézményrendszer nem szolgálja megfelelően a piacgazdaság igényeit. Megszűnt a bérszabályozás merev rendszere, a bérek alakításáról az Országos Érdekegyeztető Tanács keretein belül egyezhetnek meg a tárgyaló felek. Viszont hiányoznak még a munkahelyi és az országos érdekegyeztetés közötti fórumok. Szükséges megteremteni az ágazati, szakmai, valamint területi szinteken is a tárgyalási lehetőségeket e kérdéskörben a munkavállalók és a munkáltatók között. Ma még sok esetben nehezíti az érdekek megfogalmazását, érvényesítését a tulajdonosi szerepkör tisztázatlansága. A gazdasági szerkezetváltás, a támogatások leépítése munkahelyek megszünésével jár. E problémakör kezelésére is a közelmúltban kellett megtalálni a megfelelő formákat. A munkanélküliek létbiztonságának megteremtésén kívül átképzésük, újrakezdésük intézményesített segítése, különféle vállalkozások ösztönzése már eddig is eredményeket hozott. E konferencia várhatóan hozzájárul a piacgazdaság feltételeihez alkalmazkodó érdekegyeztetési szisztémák kialakításához - mondotta Halmos Csaba. Gladstone Alan, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) főosztályvezetője rámutatott, hogy az érdekegyeztetés hiányosságai a termelékenység alakulását, a gazdasági fejlődést is kedvezőtlenül befolyásolják. Különbséget kell tenni az állam munkaadói és az érdekegyeztetést koordináló szerepe között. Kifejtette: az adott politikai rendszer meghatározza a munkaügyi egyeztetés lehetőségeit. (folyt.köv.)
1989. november 6., hétfő 14:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Munkaügyi konferencia Budapesten (2. rész)
|
Modellértékű megoldások nem léteznek, mindig a politikai, társadalmi, gazdasági berendezkedéshez szükséges igazodni. Héthy Lajos, a Munkaügyi Kutatóintézet igazgatója arról szólt, hogy a dolgozók merőben új lehetőségeket alkalmazhatnak ma Magyarországon érdekeik érvényesítésére, így például a sztrájkot. A konszenzuskeresés fontosságát hangsúlyozva megállapította, hogy az érdekellentétek vállalati, ágazati, országos szintű feloldása még távolról sem zökkenőmentes. A munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek még csak keresik sajátságos új szerepüket. Az Országos Érdekegyeztető Tanács, a vállalati tanácsok funkcióját is bizonyos szempontból át kell értékelni. Kérdéses, hogy mennyire alkalmasak a meglévő munkaügyi intézmények a piacgazdaság felé tartó átmeneti időszakban a reálbércsökkenés, az infláció, a munkanélküliség kezelésére. A konferencia a továbbiakban foglalkozott az Európai Gazdasági Közösség munkaügyi tapasztalataival, a SZOT, a Magyar Gazdasági Kamara érdekérvényesítő szerepkörével, a kormány munkaügyi feladataival. Szerdán, a konferencia zárónapján szó lesz az új Munka Törvénykönyvéről, a munkavállalók, a munkáltatók és az állam mai viszonyáról, a népgazdasági tervezés és az érdekegyeztetés kapcsolatáról, a tervezés demokratizmusáról. (MTI)
1989. november 6., hétfő 15:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|