|
|
 |
|
 |
- Népszavazás - amerikai lapvélemények - 2. folyt.
|
A szomorú az - mondja Hirscher Richard -, hogy 40 év után,
amikor az ország szabad, ahelyett, hogy választásra készülhetne, ki
kell hogy fizesse a kommunista uralom számláját - fejezi be cikkét a
Wall Street Journal tudósítója Budapestről.
A Financial Times tudósítója szerint ellentétben a többi
kelet-európai országgal, Magyarország uralkodó pártja lesz az első,
amely jövőre a szavazók elé áll anélkül, hogy erre az utca tüntetése
kényszerítette volna. A többpártrendszerre való áttérés gondos
előkészítését azonban aláássa a konfliktus, amely a pártok között
támadt, amelyek nemsokára átveszik a vezetés gyeplőjét.
Utalva a Magyar Demokrata Fórum és az SZDSZ vitájára, a
Financial Times tudósítója így folytatja: a magyar választó máris
belefáradt a politikába és a létért való küzdelembe, és most
vasárnap mégis a szavazóurnához kényszerül. A népszavazás egy
szinten világos kérdést vet fel, más szintjén viszont árulás Pozsgay
Imrével szemben, aki vette magának a bátorságot, hogy kiálljon a
reform mellé, és most ennek árát kell megfizetnie.
A Kerekasztal konferencia zárásakor mindenki elégedettnek
látszott az általa javasolt menetrenddel, noha két résztvevő párt
nem írta alá a megegyezést. Antall József, a Magyar Demokrata Fórum
tapasztalt politikusa a parlamenti többség elnyerésének kilátásával
vonzónak találta egy Pozsgay Imréhez hasonló elnökkel való
együttműködést. Pozsgay is elégedett volt, mert a Magyar Demokrata
Fórumra támaszkodva ez növelte saját megválasztásának esélyét. Sőt
maga a párt is elégedettnek tünt, mert az átmenetkor legalább az
elnökség elnyerésére számíthatott.
Az SZDSZ azonban mindebből nem kért. Túl felemlített kifogásain,
a Magyar Demokrata Fórum és Pozsgay Imre harmonikus kapcsolatának
megszakítása is szándékában állt. A támogatás, amelyre az SZDSZ
talált a közönség soraiban, meggondolásra késztette a Magyar
Demokrata Fórumot. (folyt.)
1989. november 25., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|