|
|
 |
|
 |
- A Fidesz kongresszusa - 9. folyt.
|
Azt tudnunk kell, hogy a törvényelőkészítési főosztály az
Igazságügyi Minisztériumban és más minisztériumok hasonló
szervezetei is évek óta főállású embereket azért fizettek meg - az
évek óta itt 4-5 évet jelent, de legalább hármat -, szóval azért
fizettek meg, hogy az MSZMP számára, az MSZMP útmutatási alapján
kialakítandó új jogszabályokat fogalmazzanak meg a legfontosabb
kérdésekben.
A Fidesz és tárgyaló delegációja a tárgyalások megkezdésekor
világosan különbséget tett a kérdések két fajtája között. Az egyik
fajta az, amit én úgy hívok, hogy is-is kérdés, a másik pedig
igen-nem kérdés. A Fidesz úgy ítélte meg, hogy vannak igen-nem
kérdések és az igen-nem kérdésekre vagy igent, vagy nemet lehet
mondani, azaz közbülső megoldások nem fogadhatók el.
Mik az igen-nem kérdések? Mondok néhány példát, csakhogy
érzékelhető legyen ez a dolog. Szerintünk az, hogy a munkásőrséget
feloszlassák-e vagy nem, az igen-nem kérdése. Ha a Fidesz
álláspontja az, hogy a munkásőrséget jogutód nélkül, azonnal fel
kell oszlatni, akkor ehhez képest az MSZMP javaslata szerint -
miszerint ez nem történhet meg - a két dolog között nincs
kompromisszumos megoldás. Ilyenkor nem kell kompromisszumot keresni.
Aki ilyenkor is kompromisszumot keres, az elvtelen, nem pedig
kompromisszumképes az én megítélésem szerint. Tehát például a
munkásőrség kérdése egy igen-nem kérdés volt.
Igen-nem kérdés volt az is a megítélésem szerint, hogy a párt
elszámoljon-e a társadalomnak a vagyonával. Ha az ember azt mondja,
hogy a pártnak el kell számolnia, akkor itt nincs igen-nem kérdés.
Mi azt mondtuk, hogy el kell, a párt meg azt, hogy törvényesen
szerezték a vagyonukat 40 éven keresztül. Hol van itt a
kompromisszum lehetősége? Itt kérem nincs kompromisszum, s ezért nem
is volt megállapodás. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|