|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
MSZP - berlini beszámolók (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Még nem lehet tudni, hogy az MSZMP egykori 700 000 tagjából mennyien fognak csatlakozni az új párthoz. Ebből pedig következmények származnak arra vonatkozóan is, milyen hatékonyan tud fellépni az MSZP a parlamentben - írja az ADN budapesti tudósítója. Mindvégig heves összecsapások, viták jellemezték a fordulópontnak nevezett kongresszust - állapítja meg a Neues Deutschland tudósítója, Franz Helling, szót ejtve a vitákban fontos szerepet játszó platformokról. Külön kiemeli a pártok munkahelyi t evékenységéről folyt vitát, amely végül is az engedélyezés mellett kardoskodók nagyarányú győzelmével végződött. Helling a továbbiakban kitér a kongresszus több döntésére, így a munkásőrséggel kapcsolatos állásfoglalásra, a pártvagyon egy részének átengedésére, valamint arra, hogy a küldöttek október 23-ikát ,,az 1956-os népfölkelés kitörésére való emlékezés és a nemzeti megbékélés napjává,, nyilvánították. Ugyanakkor - mutat rá a tudósító - számos olyan kérdés megválaszolatlan maradt, amelyeknek megvitatása voltaképpen a kongresszus feladata lett volna. Helling a legfontosabb kérdésnek tartja azt, miképp viszonyul a mintegy 700 000 MSZMP-tag az új párthoz. További kérdések: vajon a magántőke mozgósításával gondoltak-e az illetékesek az ebből adódó szociális problémákra? Kovács Illés munkás-küldött szavait idézve a tudósító azt írja: ,,Az új pártnak vállalnia kell a múlt politikai örökséget, képviselnie kell a dolgozók érdekeit anélkül, hogy azok feje fölött hozna döntéseket.,, Végezetül Helling az ADN-tudósítójával csaknem azonos fordulatokat használva beszámol Grósz Károly és Berecz János nyilatkozatairól. +++
1989. október 11., szerda 13:26
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|