|
|
 |
|
 |
A kerekasztal-tárgyalások kimenetele
|
------------------------------------
München, 1989. október 8. (SZER, Világhíradó) - A hatalmi párt
állítólagos metamorfozisától függetlenül változatlanul érvényes és
időszerű mindaz, ami a pártkongresszus előtt a háromoldalú
kerekasztal-tárgyalásokon megszületett. Kemény István Párizsból
vizsgálja ezeknek a megállapodásoknak a jelentőségét. Még szombaton
küldte el elemzését, amikor a hatalmi pártot még MSZMP-nek nevezték.
Tehát nyugodtan behelyettesíthetjük az elmondottaknál az MSZMP-t
Magyar Szocialista Pártra.
- Zajlik a pártkongresszus, de közben tovább folyik a vita az
ellenzék és az MSZMP szeptember 18-ikán kötött megállapodásáról.
Kiknek volt igaza? Azoknak, akik aláírták, vagy azoknak, akik nem
írták alá? Felbomlott-e az Ellenzéki Kerekasztal vagy nem, és
egyáltalában: hogyan tovább? Ami engem illet, azt gondolom, hogy az
aláírást illető különbségek nem alapvetőek - és nem is hozták
magukkal az Ellenzéki kerekasztal felbomlását. Az aláíró szervezetek
közül a Magyar Demokrata Fórum a legfontosabb. A Fórum részéről
Szabad György kijelentette, hogy az MDF nem írt alá mindent, nem
kötött az MSZMP-vel általános egyezséget, és az aláírás felelősségét
azért vállalta, mert a választási törvényt és a büntetőtörvénykönyv
reformját fontosabbnak tartja mint azt, hogy a köztársasági elnököt
ne a nép közvetlen szavazása, hanem az új parlament válassza meg.
Hasonló értelemben nyilatkozott Antall József, az MDF másik
szóvivője. Többízben utalt az MDF-nek az egyezséghez csatolt külön
nyilatkozatára, amely szerint a Munkásőrséget fel kell oszlatni, az
MSZMP-nek a munkahelyeken nem lehetnek pártszervezetei. E célok
elérésénél azonban fontosabbnak állította a választási törvényt és a
btk. reformját.
Az SZDSZ szóvivője: Tamás Gáspár Miklós szerint a megállapodást
az SZDSZ nem azért nem írta alá, mert az egyezség nem jó, hanem
azért mert nem tartja elégnek. (folyt.)
1989. október 8., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|