Rendszerváltás és az MTI

	Magyar-román értelmiségi találkozó a megbékélésért - Közlemény (1. rész)
1990. március 21., szerda - Magyarországi és romániai értelmiségiek találkoztak Budapesten 1990. március 19-20-án a müncheni Ferenczy Presse Agentur kezdeményezésére és önzetlen támogatásával, hogy párbeszédet kezdjenek a két nép és a két kultúra kapcsolatainak kritikus kérdéseiről és azokról a módozatokról, amelyek segítségével ezeket meg lehet haladni. A kétnapos párbeszéd során - mely az első ilyen jellegű rendezvény volt - az a vélemény alakult ki, hogy a két nép és a két kultúra között nincsenek olyan mély ellentmondások, melyek normális együttélésüket és zavartalan fejlődésüket megakadályoznák. A magyar és a román értelmiségiek párbeszédére olyan történelmi pillanatban kerül sor, amikor megváltozik Európa arculata. Egy korszak befejeződött és egy másik, egy új kezdődik. Következésképpen adottak a feltételek a két kultúra és a két nép kapcsolatainak gyökeres átalakítására. A párbeszéd - amely nyílt, pluralista szellemben folyt - különféle álláspontok körvonalazását tette lehetővé. A beszélgetések során számos olyan téma és javaslat került terítékre, amelyekben egyetértés született. 1. A résztvevők leszögezték, hogy bármely vita a határokról eleve kizárt. Kívánatos a határok semlegesítése és spiritualizálása, hogy ezek ne válasszák el a népeket egymástól; a határ mindkét oldalán élőknek az emberi, állampolgári, egyéni és kollektív jogok teljességét kell élvezniük. 2. A különféle etnikumok együttélése elméletének abból az alapelvből kell kiindulnia, hogy egy nyitott társadalomban a demokrácia egy és oszthatatlan, mind a többség, mind a kisebbség számára. Egy politikai és társadalmi demokrácia felépítése elválaszthatatlan az egyéni jogok és a kisebbségek kollektív jogainak biztosításától, mivel a kettő szerves kapcsolatban áll egymással. 3.Tekintettel arra, hogy a hamis és ellenőrizetlen információk rendkívüli károkat okoznak, a tömegkommunikációs eszközöknek szigorúan ellenőrizniük kell a hírek hitelességét. 4. Ahhoz, hogy a nemzeti kérdés körüli vitákat kiragadhassuk az előítéletek és a hevenyészett véleményalkotás szférájából, létre kell hozni a közös történelmi, szociológiai és közvéleménykutatások intézményes rendszerét, ami tudományosan ellenőrzött és ellenőrizhető adatszolgáltatást biztosítana. (folyt.köv.) 1990. március 21., szerda 16:48
Vissza »

	Magyar-román értelmiségi találkozó a megbékélésért - Közlemény (2. rész)
5. Megállapítást nyert, hogy a különböző népek együttélésére vonatkozó elméletek ideológiai és politikai szempontból hiányosak, ezért a kollokvium résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy szükséges egy új elmélet kidolgozása, mely egy nyílt, demokratikus rendszerben, mesterségesen létrehozott akadályok nélkül működhet. A résztvevők javasolták, hogy az együttműködésbe más kelet-európai országokból származó szakértőket is vonjanak be abból a célból, hogy a kisebbségi jogokra vonatkozó Demokratikus Chartát dolgozzanak ki, figyelembe véve az alapvető emberi és polgári jogokra vonatkozó egyetemes nyilatkozatot, a Helsinki Záróokmányt és a vonatkozó nemzetközileg elfogadott dokumentumokat. 6. A több nép együttélésének területén feltétlenül meg kell ismerni és el kell sajátítani azokat az európai modelleket és realitásokat, amelyek történelmi hatékonysága beigazolódott. 7. Az egyéni képességek teljes kifejlesztése csak az óvodától az egyetemig terjedő anyanyelvi oktatási rendszer bevezetésével biztosítható. Ennek érdekében napirendre kell tűzni a kolozsvári magyar egyetem újjászervezését és a sokoldalú cseréket a nevelés, az oktatás és a kultúra területén. 8. A vitákban hangsúlyozták: a történelmi érveket el kell választani a politikai döntésektől és a kulturális akcióktól, oly módon, hogy a múlt válságos pillanatai ne hassanak ki a jelenre is. 9. Mivel a kisebbségi kérdés elválaszthatatlan a demokrácia kérdésétől, a résztvevők egyetértettek abban, hogy a magyar és román értelmiségiek feladata együttesen részt vállalni hazájukban a szilárd és teljes körű demokratikus rendszer megteremtésében. Elhangzott az a nézet is, amely szerint a Romániában és Magyarországon működő egyházak jelentős szerepet játszhatnak a megbékélésben. A kollokvium résztvevői néhány konkrét javaslatot tettek az eljövendő megbékélés érdekében: a.) közös román-magyar alapítvány létrehozása a jobb kölcsönös megismerés előmozdítására, b.) kétnyelvű, mindkét országban terjesztett kulturális lap alapítása, c.) közös kiadó megteremtése román és magyar szerzők műveinek kiadására mindkét nyelven, valamint világnyelveken, d.) a Budapesten megkezdett párbeszéd intézményesített folytatása; a következő találkozóra Bukarestben kerülne sor ez év szeptemberében. (folyt.köv.) 1990. március 21., szerda 16:50
Vissza »

	Magyar-román értelmiségi találkozó a megbékélésért - Közlemény (3. rész)
Kifejezésre juttatva az 1990. március 19-i marosvásárhelyi események felett érzett felháborodásukat, a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el és adtak közre. A párbeszéd résztvevői köszönetet mondanak mindazoknak, akik bármilyen módon hozzájárultak ahhoz, hogy a megbékélés jegyében megrendezett első magyar-román dialógus megfelelő módon zajlott le. (MTI) 1990. március 21., szerda 16:50
Vissza » A hírhez kapcsolódik »