|
|
|
|
Népszavazás - magyar ősbemutató, ahogy a külföld látja (1.)
|
1989. november 27. hétfő (MTI-PRESS) - Biztosra vehető, hogy a 40 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező tapasztalt hírügynökségi újságírók emlékeznek csak olyan időkre, amikor akár egyetlen nyugat-európai hírszolgálati irodát cseppet is izgalomba hozott, ha Magyarországon választásokat tartottak. Negyven éve a hírgyárak ugyan kötelességszerűen tudósítanak a szocialista országokban tartott választásokról - ez azonban eddig ritkán haladta meg az öt sort. Ebből is kettő majdnem mindig azt hozta az értetlen nyugati olvasó tudomására, hogy a világnak ezen a részén 95-99 százaléknál kevesebb voks - az egy jelöltre - már csúfos vereségnek számít. Oly nagy az egység, az egyetértés. Népszavazásról a hírügynökségek nem tudtak tudósítani:. az előbbi ok miatt nem volt rá szükség.
Hétfőre virradóra valami lényegesen megváltozott. Nyugat-európai és tengerentúli hírügynökségek vasárnap estétől hétfő reggelig - egy kis jóindulattal - folyamatosan "ontották" a magyar népszavazás híreit. Gyorshíreket adtak a részeredményekről és nem vonakodtak értelmezni, kommentálni az adatokat. Egy kicsit - kicsit - olyan volt, mint amikor a ,,nagyoknál,,, Nagy-Britanniában, Franciaországban tartanak általános választásokat, vagy az Egyesült Államokban eldől, ki lesz az elnök. A szinte percenként közölt hírek az említett országok esetében mindennél jobban érzékeltetik, hogy politikák, kormányok, személyek sorsa dől el, a szavazásnak tétje van: végsősoron egy ország népének sorsa forog kockán. Megértük: egyetlen nyugati hírügynökség sem mulasztotta el vasárnap éjjel megemlíteni, hogy Magyarországon először tartanak népszavazást az ország történelmében - s ez a népszavazás a legelső Kelet-Európában, ahol az állampolgár teljesen szabadon voksolhat. (A lengyelországi törvényhozási választásoknak voltak bizonyos megkötései.) Az AFP - a tekintélyes francia hírügynökség - éjfél után gyorshírben közölte, hogy a szavazatok 11 százalékának összeszámlálása után csekély többséggel vezetnek azok, akik a választások előtt akarnak elnököt választani. Hajnali egy óra tájban újabb részeredményeket ismertetett, majd fél háromkor és háromkor is - utóbb már a szavazatok 36,1 százalékának ismerete alapján. Ekkor már nem is habozott magyarázatot fűzni a hírhez: ha az arányok maradnak, akkor ezt az MSZP győztelmeként kell értékelni - s az SZDSZ, Fidesz, az MSZDP és a Kisgazdapárt kudarcaként. Választási vereség ez az MDF számára hiszen a legnagyobb ellenzéki mozgalom a népszavazás bojkottját hirdette meg - írta a hírügynökség. (folyt.)
1989. november 27., hétfő 12:42
|
Vissza »
|
|
Népszavazás - magyar ősbemutató, ahogy a külföld látja (2.)
|
A Reuter hajnali három előtt azzal kezdte tudósítását, hogy a radikális magyar ellenzéki pártok győzelmet jósolnak, de az első eredmények arra utalnak, hogy a többség a kormány januári közvetlen elnökválasztásra vonatkozó tervét támogatja. A Reuter szerint a kormány győzelme nagy lökést adna Pozsgay Imre elnökválasztási esélyeinek, az SZDSZ viszont a szavazatok 22,6 százalékának ismeretében azt reméli, hogy megszerzi a voksok 53 százalékát - vagyis az "igené" lesz a többség - de közbejött a hóesés, az eredményekre várni kell. Vidos Tibor, az SZDSZ ügyvivője azt mondta el a Reuter tudósítójának, hogy az SZDSZ előzetes adatai éppenséggel az ő győzelmüket sejtetik és az eltérések nyilvánvalóan abból adónak, hogy az ország egyes régiói között igen nagyok a véleménykülönbségek. Mi a tétje a magyar népszavazásnak? A Reuter szerint az elnökválasztást a parlamenti választások utáni időszakra halasztani óhajtó pártok úgy vélik, hogy a korai elnökválasztás lehetővé teszi az "ex-kommunistáknak" a kibontakozó demokrácia feletti ellenőrzést. Minthogy az MSZP a közvéleménykutatások friss adatai szerint a szavazatok legfeljebb 26 százalékát szerezné meg, Pozsgaynak csekély esélye lenne az elnöki poszt megszerzésére, ha az elnököt a parlament választaná. Abban minden nyugati tudósítás megegyezik, hogy a másik három kérdésben a döntés formaság volt csupán - de hozzáteszik: az SZDSZ aláírásgyűjtése nyomán döntött a parlament mindhárom kérdésben. A hírügynökségek a népszavazás előtt tömérdek előzetes jelentésben magyarázták a magyar belpolitikai helyzetet, a téteket, a demokratizálódás stációit. Vasárnap pedig - menetközben - nem hiányoztak a "színesek": a Reuter, az AFP és az AP tudósítói a különböző szavazóhelyiségeknél szóra bírták az embereket, kérdezgették véleményüket, idézték magyar politikusok, vezetők véleményét - kíváncsiak voltak. Szavazás Magyarországon - anno 1989. Magyarország bevonult a választási tudósítások történelmébe. Igazi "választási hangulat" volt - ez tükröződik a nyugati jelentésekből: az AFP, a Reuter, az AP vagy a UPI nem éppen rossz mérce, s nem is rossz tükör. Komolyan vették a damokratikus átalakulás eme látványos fordulatát és érzékeltették: véleményük szerint Magyarország is komolyan veszi azt, amiről hónapok óta beszél (reform-retorika), amit hónapok óta ígér. A népszavazás eredményéről lehet vitázni, a népszavazás tényéről nem érdemes: törvény döntött felőle. A Magyar Köztársaság népszavazási ősbemutatója sikeres volt - a finomítás ráfér. +++ Fodor György (MTI-PRESS)
1989. november 27., hétfő 12:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|