|
|
|
|
Az Országos Egészségvédelmi Tanács ülése (1. rész)
|
1989. november 27., hétfő - Nyugtalanító társadalmi jelenségnek kell minősíteni, hogy az alkoholisták száma folyamatosan növekszik, nem sikerült megfékezni az alkoholizmus terjedését - állapítja meg az Országos Egészségvédelmi Tanács alkoholizmus elleni bizottságának jelentése. A testület hétfői ülésén tárgyalta meg - egyebek mellett - az alkoholizmusból, illetve a mértéktelen alkoholfogyasztásból eredő gazdasági károk és állami bevételek közötti összefüggést.
Megállapították: az alkoholizmusból eredő gazdasági károk a termelésben okozott veszteségekkel, a gyógyítás költségeivel, a balesetek költségeivel becsülhetők, illetve kimutathatók az alkoholfogyasztás és a bűnözés közötti összefüggésekben. A termelésben kimutatható károk legszembetűnőbb jelenségei az igazolatlan hiányzások, az egy-kétnapos betegségek. Ezek ugyanis a bérfizetést, a jutalmazást, a kettős ünnepeket követő napokon ugrásszerűen szaporodnak. 1988-ban a táppénzes napok száma 97,9 millió volt, ennek mintegy 5,6 százaléka írható az alkoholfogyasztás számlájára. Összesen mintegy 900 millió forintot fizettek ki táppénzre úgy, hogy a ,,betegséget,, vélhetően alkohol okozta. A kiesett munkanapok száma 1,1 millió volt. Az alkoholisták gyógykezelésével kapcsolatos költségeket vizsgálva a bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a kórházak ideg- és elmeosztályain rendelkezésre álló ágyakat mind nagyobb mértékben alkoholbetegek veszik igénybe. 1988-ban 71.155 alkoholistát tartottak nyilván, 9 százalékkal többet, mint a legutóbbi, négy évvel ezelőtti statisztika szerint. Kórházi kezelésük naponta 800-1000 forintba kerül. A gondozó intézeti kezelés költsége együttesen 1 milliárd forintra becsülhető. Összegezve: az alkoholisták és a mértéktelen alkoholfogyasztók gyógyítási és kezelési költségei mintegy 7,2 milliárd forinttal terhelik az egészségügyet. Az alkoholfogyasztás miatt bekövetkező balesetek kárait vizsgálva a testület megállapította: az üzemi balesetek gyógyítási költsége 600 millió forintra; a foglalkozási balesetek miatti termeléskiesés mintegy 2,6 milliárd forintra becsülhető évente. Az üzemi balesetekből származó és az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható népgazdasági kár megközelíti a 3,8 milliárd forintot. (folyt.köv.)
1989. november 27., hétfő 16:52
|
Vissza »
|
|
Az Országos Egészségvédelmi Tanács ülése (2. rész)
|
Örvendetes, hogy 1988-ban az ittasság miatt bekövetkezett közúti balesetek száma csökkent: közlekedési balesetek során mintegy 28 ezren sérültek meg, gyógyításuk költsége mintegy 100 millió forintra tehető. A kezelési idő alatt kieső termelési érték 300 millió forintra becsülhető. A személyi és a társadalmi tulajdonban bekövetkezett kár nagysága pedig 250 millió forint lehetett. E becslések alapján az üzemi és a közúti balesetekből származó, alkoholos befolyásoltsággal összefüggésbe hozható károk és veszteségek együttes összege 4,5 milliárd forint volt. A bűnelkövetés és az alkoholfogyasztás között szoros kapcsolat mutatható ki. Tavaly emberölési kísérletnél 68 százalékban, a hivatalos személy elleni erőszaknál 59 százalékban, a garázdaságnál 65 százalékban, a közlekedési bűneseteknél 76 százalékban volt kimutatható az ittasság. A személyi és a társadalmi tulajdonban okozott kár összege - becslések alapján - 800 millió forintra tehető. A bizottság leszögezte: az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani az alkoholizmust kiváltó okok kutatására, az alkoholizmus természetrajzának tudományos vizsgálatára. Erre annál is inkább szükség van, mert valószínűsíthető, hogy az 1989. évi adatok még riasztóbb képet fognak mutatni. (MTI)
1989. november 27., hétfő 16:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|