Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › november 27.
1989  1990
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata

"A népszavazás előzetes eredményének ismeretében az MDF Országos Elnöksége kötelességének tartja nyilvánosságra hozni az alábbiakat: a népszavazás minden számszerű eredményét tudomásul veszi és valamennyit egyaránt tiszteletben tartja. Különös tekintettel arra a tényre, hogy a népszavazáson a választópolgárok több mint a fele megjelent és élt szavazati jogával."
BBC, Panoráma:

Új konszenzusra van szükség Magyarországon

"A Demokrata Fórum bojkottfelhívása rossz időben, rossz szövegkörnyezetben jelent meg, és nem utolsósorban az emberek egy részét az is taszította, hogy a parlament közvetlenül a szavazás előtt, a parlamenti sajtótájékoztatón a Magyar Szocialista Párt mellett ülve, egy asztalnál ülve agitáltak a bojkott mellett."

A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség felhívása

München, 1989. augusztus 12. (SZER, A munka világa) -
Ismertetjük a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség
tájékoztatóját:

    1989. május 27-én a Jurta Színházban 104 jelenlevő alapító tag
és 3 csoport, a Barinka-bánya és a 4.számú Fősped képviselője az
alapszabály programtervezet megvitatásával és elfogadásával, illetve
a választmányi és az ügyvivői testületek megválasztásával a
törvényes előírásoknak megfelelően megalakította szervezetünket. Az
elmúlt két hónapban taglétszámunk megötszöröződött, 1104 fő lett.
Üzemi csoportok alakultak az alapító csoportokon kívül Miskolcon a
Likőrgyárban, az Állami Biztosító 1. számú fiókjában, Ózdon az Ózdi
Kohászati Művekben két csoport, a Kontaktában egy csoport, és városi
csoport. Ózdon a megalakult szervezeteink egységre léptek és
megalakították a Szolidaritás Ózdi Szakszervezeti Egységét.
Tatabányán a BHG-ben megalakult egy csoport, illetve területi
szervező bizottság hat üzemre kiterjedően.

    Területi szerveződések indultak meg az ország 8 városában és
több üzemben. Tagjaink zömét egyéni tagok adják. Munkánkat nagy
mértékben hátráltatja az állami bürokrácia gáncsoskodása, az
infrastruktúrális eszközök hiánya, szervezetünk anyagi
ellehetetlenülése. Például nem tudunk csekkszámlát nyitni. Az üzemi
és helyi kiskirályok alattomos manipulációi, a propaganda hiánya és
nem utolsó sorban az országra jellemző félelem és passzivitás. A
fenti nehézségek ellenére mégis fejlődünk és mindez tagjaink
önfeláldozó munkája, lelkesedése következménye.

    Egyetlen tárgyi eszközünk megmaradt, a Szolidaritás Újság, mely
hivatalosan is engedélyezett havilapként fog megjelenni augusztus
közepétől. Szervezetünk a Soros Alapítványtól kapott 150 ezer forint
támogatást, melynek a felvételét a bejegyeztetés szándékolt
hátráltatása késlelteti. Anyagi támogatást egyéb helyről nem kaptunk
és nem is igényeltünk.

Budapest, 1989. július 27-én Lukács András szóvivő. (folyt.)


1989. augusztus 12., szombat


Vissza »


- Szolidaritás - 1. folyt.

Most felolvassuk a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség politikai és társadalmi szervezetekhez intézett felhívását:

Azzal a kérdéssel fordulunk felétek, hogy a felhívásban
foglaltak támogatására országos akciót kezdeményezzünk. Hisszük,
hogy nézeteink esetleges különbözősége nem lesz akadálya az általunk
kezdeményezett szándék közös képviseletének. Az első pontban
összefoglaljuk az általunk legfontosabbnak vélt akció meghírdetését.

    Először: Az országban jelentős számban élnek megváltozott
munkaképességűek, létminimum alatt élő nyugdíjasok, továbbá mindazok
a személyek, akik munkalehetőség hiánya miatt közmunkára
kényszerülnek. Követeljük, hogy a tanácsok éves szociális
segélyalapjának 40 százalékát külön kezelten biztosítsák számukra és
a fenti keret kizárólag őket illesse meg, segélyként. Ezen túlmenően
követeljük, hogy a szociális segélyben részesülő összes segélyezett
névsorát mindenütt a helyileg illetékes tanács jól látható és
hozzáférhető helyen függessze ki, a társadalmi ellenőrzés lehetősége
végett.

    A második pontban összefoglaljuk a további fontos és szükséges
intézkedéseket. A beiskolázott fiataljaink érdekében és védelmében
követeljük, hogy pályakezdőként is, amennyiben számukra a társadalmi
szervek, valamint a gazdasági létesítmények, azaz üzemek helyet
biztosítani nem tudnak, az országos átlagbérszintből megállapított
munkanélküli segély őket is illesse meg. Az ipar által beiskolázott
fiatalok érdekében köteles legyen minden vállalat az általa
beiskolázott és eredményes vizsgát tett szakmunkásokat
foglalkoztatni, még akkor is, ha a vállalat termelési nehézségekkel
küzd. Ha ezt biztosítani nem tudja, akkor saját átlagbérszintjén
számított munkanélküli segélyt biztosítson a részükre.

    A felsorolt garanciák szükségessé váltak. A nemzetgazdaság
helyzete oly mértékben romlott, hogy a bérből élő néptömegek a
létfenntartásukhoz szükséges garanciákat nem kapták meg. (folyt.)


1989. augusztus 12., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szolidaritás - 2. folyt.

Lehetetlenné válik a megélhetésük biztosítása. A felhívásunkban
megfogalmazott megoldások biztosan nem ölelnek fel minden szükséges
gondot. Több, más területen is fontos és sürgős intézkedések
szükségesek. Nem tartjuk magunkat kizárólagos jogúnak arra, hogy a
problémákkal csak mi foglalkozzunk. Azt sem tartjuk kizártnak, sőt,
biztosak vagyunk afelől, hogy számos jó gondolat és elképzelés
váltható valóra a közös együttgondolkodásban, amely a széles
néprétegek létfeltételének javulását eredményezheti.

    Mi az általunk legsürgősebbnek tartott intézkedésekre tettük meg
felhívásunkat és szívesen várjuk mindezek oly kiegészítését, amely a
kivezető út irányába mutat. Pontszerűen még cselekvési programot
fogalmazunk meg olyan dolgok megindítására, melyeket szintén
fontosnak tartunk.

    Minden társadalmi vezető bérét és járulékait az fizesse meg, aki
őt e tisztségbe helyezte. Ezeknek bérei és járulékai ne a gazdasági
közösségek béralapjait terheljék. A munkásőrséget szükségtelennek
tartjuk. Jelentősége és szerepe súlytalan. Nem a nemzet védelmét
szolgálja, sem más cél nem indokolja, hogy fölösleges
nemzetgazdasági teherként a társadalom nyakán élősködjön. Éppen
ezért, amíg a Munkásőrség létezik, tagjait a gyakorlatra vonulás
idején fizetés ne illesse meg. Jutalmait, díjait ne a vállalati
béralap és nyereség terhére fizessék.

    Tiltakozunk a vállalati vezetők túl magas bére, valamint a
szakszervezet és az igazgatói tanácsok által támogatva
megszavaztatott magas vezetői prémiumkeretek ellen. A javakat a
munkások termelik meg, tehát a felosztásban a javak döntő többsége
őket illeti. Javasoljuk, hogy a vállalati munkások követeljék a
szakszervezetektől, hogy azonnal kezdeményezzék az előző pontokban
kifogásolt intézkedések újratárgyalását. (folyt.)


1989. augusztus 12., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szolidaritás - 3 folyt.

Ahol a szakszervezetek erre nem hajlandók, meg kell vonni a
tagdíjak fizetését és ha kell, a kilépést is fontolóra kell venni.
Mivel bérünk terhére kimagasló összegeket fizetünk az egészségügy
fenntartására, ennek alapján követeljük a valódi, ingyenes
egészségügyi ellátást, ugyanakkor nyugdíjasaink számára az ingyenes
gyógyszerellátást. Végső soron jogos az igény. Az egészségügy nem
önfenntartó, béreinkből él és a nemzetgazdaság tartja el.

    Tiltakozunk a munkástulajdon, azaz üzemek, vállalatok
kiárusítása ellen. Valaha az üzemek és a vállalatok államosítása
munkástulajdon hivatkozására alapul. Ma a munkás nem gazdája, hanem
szinte kiszolgáltatott rabszolgája az üzemeknek. Számára hátrányosan
megfogalmazott munkaszerződések, különböző vállalati megkötések
nyomorítják azt a partneri jogot, ami megilletné őt. Ennek
érdekében, továbbá az üzemek kiárusításának megakadályozása végett
fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat. Követeljük, hogy az üzemek,
amelyeket gazdaságtalanná nyilváníttatnak, eladásuk helyett munkás-
tulajdonba kerüljenek. Részletezés nélkül állítjuk, hogy a munkások
tudják mit kezdjenek velük.

    Kérjük, hogy a felhíváshoz történő csatlakozási szándékukat a
velünk egyetértő társadalmi szervezetek, pártok és más gazdasági
szervezetek a sajtón keresztül, a társadalom nyilvánossága előtt
jelentsék be. Váljon érzékelhetővé a köz, a nyilvánosság előtt
szándékunk tisztessége, valamint az a gondolat, hogy amennyiben a
társadalom összes jószándékú szervezete a közösért összefog, a
nemzet jelentős többségét képviseli.

    A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség címe: 1151
Budapest, Dózsa György út 36. +++


1989. augusztus 12., szombat


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - Prága szelíd forradalma (10.27-11.27)

" Prága egyik külvárosi ipartelepére vonultunk ki forgatni. Amíg városszerte a harangok kongtak szünet nélkül, itt a gyárak kürtjei szólaltak meg. Mély és magasabb hangon bőgtek, s a munkásság egy emberként tette le a szerszámot. A gyárak udvarán rögtönzött gyűléseken éltették Havelt, a Polgároi Fórumot. Utána kivonultak a szürke gyárfalakkal övezett utcákra és spontán tömegtüntetésen járták be a környező utcákat. Olajos kézzel, munkásruhában. Husak ilyesmiről álmodhatott éjjelenként, csak ellenkező előjellel. Hiszen véletlenül sem az Internacionálét énekelték!.... Egész úton hazafelé 120-as tempóval hajtottunk. Tatabánya után 150-el. Teljesen meg voltunk őrülve, annyira hiányzott már Budapest. Folyamatosan a Kossuthot hallgattuk. Elkezdték bemondani a népszavazás első eredményeit..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD