|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Veszélyben a Magyar Televízió működése
"Egyetértünk azzal, hogy a kormány a választásokig kuratóriumot
nevezzen ki, kifejezetten a politikai tisztaság és esélyegyenlőség
ellenőrzésére és biztosítására, de tiltakozunk az ellen, hogy ez a
rögtönzött testület a televíziót végérvényesen átszervezze."
BBC, Esti panoráma:
Interjú Csurka Istvánnal
"... erős az igény arra is, hogy napilapunk is legyen. Ugyanis a Magyar
Demokrata Fórumnak van egy nagy hátránya a többi párttal - és
különsen az SZDSZ-szel - szemben: nagyon kevés jó, használható
kapcsolatunk van a mostani telekommunikációval, a tv-vel, a nagy
lapokkal, a rádióval."
|
|
|
|
|
|
|
Csúcstalálkozó és biztonságpolitika 1.
|
1989. november 26. vasárnap (MTI-PRESS) - Hiábavaló kísérlet lenne pontosan megjósolni, mi történik Málta közelében a december 2-án és 3-án lezajló munkajellegű Gorbacsov-Bush csúcstalálkozón. Legfeljebb csak találgatni lehetne, hogy egymás kölcsönös tájékoztatásán, a szovjetunióbeli, a kelet- és közép-európai drámai változások áttekintésén kívül még milyen kérdéseket tárgyalnak meg.
A négyszemközti megbeszéléseken valószínűleg a két ország jövendőbeli kapcsolatainak minőségi átalakítása, az általános biztonság növelése, a további szorosabb együttműködés módjainak felkutatása foglalja majd el a fő helyet. Várhatóan szóba kerülnek a legidőszerűbb fegyverzetkorlátozási-leszerelési témakörök is, s az sem kizárt - amint erre Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter utalt -, hogy esetleg nagyobb jelentőségű megállapodások születhetnek. Érdemes idézni John E. Mroznak, a biztonsági problémák kutatásával foglalkozó tekintélyes amerikai intézet elnökének néhány gondolatát. A moszkvai Novoje Vremja című hetilap egyik legutóbbi számában közölt interjújában egyértelműen utalt arra, hogy a Bush-kormányzat arra a következtetésre jutott: a hidegháborús konfrontáció hosszan tartó időszaka immár véget ért és a mai, merőben megváltozott követelményeknek megfelelően új alapokra kell helyezni a kétoldalú viszony építését. A neves szakértő véleménye szerint reális lehetőség van a fegyverkezési verseny megállítására és visszafordítására. Úgy véli, hogy például a vegyi harceszközök 80 százalékos csökkentésében nincsenek áthághatatlan akadályok, jóllehet a bináris (két komponensű) bombák körül még vannak viták. Ami a hadászati támadó fegyverek 50 százalékos csökkentését illeti, azt gondolja: ha a közelgő csúcsok idején nem is, de egy éven belül feltétlenül tető alá hozható az erre vonatkozó megegyezés. (folyt.)
1989. november 26., vasárnap 12:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Csúcstalálkozó és biztonságpolitika 2.
|
Emlékeztetve George Bush elnöknek arra a kijelentésére, hogy a nukleáris ,,elrettentés,, doktrínája felett eljárt az idő, amellett foglal állást, hogy a biztonság kevesebb fegyverzettel és a katonai szembenállás alacsonyabb szintjével is garantálható. Azzal a szovjet felvetéssel kapcsolatban, hogy ha az ezredfordulóig nem valósítható meg az atomfegyvermentes világ, mégis mi lehet az ,,elrettentési minimum,, ,azt válaszolta: A Bush-kormányzat nem zárkózik el ennek mérlegelésétől, de mielőtt e tárgyban sor kerülne az érdekelt nukleáris hatalmak legfelső szintű konferenciájára, előbb a szakértőknek kell elvégezniük az előkészítő munkálatokat. Nemcsak John E. Mroz fejtegetéseiből, hanem egyéb hivatalos amerikai nyilatkozatokból is kitűnik: az Egyesült Államok - a szovjet felső vezetés felfogását elfogadva - egyre inkább hajlik a biztonság fogalmának tágabb értelmezésére, vagyis ennek összetevőit ma már nem korlátozza kizárólag a katonai erőre, noha a védelmi felkészültség fontosságát továbbra sem szorítja háttérbe. Emellett ugyanis egyre inkább előtérbe kerülnek a politikai, gazdasági humanitárius, az ökológiai problémák és más tényezők. Úgy tűnik, ebben a washingtoni megközelítésben az előző reagani időszakhoz képest komoly elmozdulás tapasztalható, s az idei csúcstalálkozó korszakosabb horderejű lehet, mint azt pillanatnyilag bárki gondolhatná. Jól tájékozott megfigyelők máris sejtetik: mind szovjet, mind pedig amerikai részről a politikai-diplomáciai, a gazdasági és a katonai szférát egyaránt befolyásoló nagyarányú ,,átprogramozási,, művelet folyik. És ez valami újnak a kezdetét, de még inkább a korábbi együttműködés magasabb szintre emelését jelzi a két hatalom kapcsolataiban. A Szovjetunió - amint ezt az 1987-es INF-szerződés megkötése, majd ezután egyoldalú, félmilliós haderőcsökkentés végrehajtása jól mutatja - a gyakran kétségeket ébresztő katonai egyensúly helyett mindinkább az érdekek egyensúlyának megteremtésére törekszik. Várhatóan ez a felfogás jut majd kifejezésre a Gorbacsov-Bush találkozón is, amelyen talán az lesz - és lehet - a leglényegesebb rendező elv, hogy egyik fél sem igyekszik a másik rovására érvényesíteni saját nemzeti-hatalmi érdekeit, hanem megpróbálják majd kikövezni az ,,arany középutat,, ezeknek egyeztetéséhez, éspedig oly módon, hogy ez ne sértse egyetlen más szövetséges ország érdekeit sem. +++ Serfőző László - MTI-PRESS
1989. november 26., vasárnap 12:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|