Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (5. rész)
Az alkotmánymódosítás feletti részletes vita kora délután fejeződött be. Az Országgyűlés határozatban nyilvánította ki, hogy a másfél napos vitában elhangzott javaslatokkal kapcsolatban nem kíván újabb bizottsági tárgyalást, így a napirend előadója Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) válaszolt az elhangzottakra. Hangsúlyozta: az alkotmány módosításának körét igyekeztek a legszűkebben, úgy megvonni, hogy a módosítások más törvényt ne érintsenek. Részletesebben szólt a bizalmatlansági indítvány konstrukciójáról. Ennek - mint mondta - három fontos eleme van: elfogadása egyszerű többség helyett abszolút többséghez van kötve; benyújtása esetén meg kell nevezni az új miniszterelnököt; a miniszterekkel szemben nem lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani. Az első elem biztosítja a miniszterelnök szilárdságát, nem pedig a konstruktivitás - hangoztatta a képviselőnő. Kónyáné Kutrucz Katalin kifejtette: a bizalmatlansági indítvány konstrukciója növeli a Parlament jogait és felelősségét is. Felhívta a figyelmet arra, hogy egész kormányt csak a szocialista országokban választottak, ahol az egypárti döntés érvényesült. Ezzel szemben azokban a demokráciákban, ahol a parlamentnek joga van megválasztani a miniszterelnököt, konstruktív a bizalmatlansági indítvány. Természetesen más a megoldás, amennyiben a Parlament nem választhat kormányfőt, de a magyar parlamentáris rendszer nem ezt a gyakorlatot fogadta el. Vitába szállt Orbán Viktornak a spanyol és a német példát említő érvelésével, miszerint konstruktív bizalmatlansági indítványra ezekben az országokban azért van szükség, mert a parlamentben szélsőséges politikai elemek is vannak. Kónyáné Kutrucz Katalin egyetértett azzal, hogy a magyar Parlamentben ez a veszély nem áll fenn, de ennél sokkal nagyobb ellenség az örökölt gazdasági csőd. Épp ez indokolja - hangoztatta -, hogy a kormányt a Parlament csak akkor buktathassa meg, ha tud helyette jobbat. Kónyáné Kutrucz Katalin válaszolt Király Zoltán azon megjegyzésére, hogy Finnországban és Törökországban sem a parlament választja meg a köztársasági elnököt. Mint mondta: a török példa rossz, mert titkos szavazással a parlament választ államfőt. Finnországban valóban elektorok útján választanak elnököt, ám ott az államfő jogköre erősnek számít, hiszen korlátozás nélkül feloszlathatja a parlamentet, ő nevezi ki a minisztereket, továbbá törvényerejű rendeleteket is adhat ki. A külföldi példák arra utalnak, hogy azokban az országokban, ahol közvetlenül választanak államfőt, az elnök erős jogokkal rendelkezik - szögezte le. (folyt. köv.) 1990. június 19., kedd 18:52
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »