![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Veszélyben a Magyar Televízió működése
"Egyetértünk azzal, hogy a kormány a választásokig kuratóriumot
nevezzen ki, kifejezetten a politikai tisztaság és esélyegyenlőség
ellenőrzésére és biztosítására, de tiltakozunk az ellen, hogy ez a
rögtönzött testület a televíziót végérvényesen átszervezze."
BBC, Esti panoráma:
Interjú Csurka Istvánnal
"... erős az igény arra is, hogy napilapunk is legyen. Ugyanis a Magyar
Demokrata Fórumnak van egy nagy hátránya a többi párttal - és
különsen az SZDSZ-szel - szemben: nagyon kevés jó, használható
kapcsolatunk van a mostani telekommunikációval, a tv-vel, a nagy
lapokkal, a rádióval."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Magyar-osztrák kapcsolatok (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A kereskedelmi forgalom nagyságát, illetve a kooperációk és a vegyesvállalatok számát tekintve hazánk tőkés partnerei között az Osztrák Köztársaság a második a rangsorban. Ugyanakkor Magyarország szerepe sem elhanyagolható az osztrák gazdaságban; hazánk a szocialista országok közül jelenleg a Szovjetunió után nyugati szomszédunk második legfontosabb partnere. Folyamatos figyelmet követel azonban mindkét féltől, hogy az árucsere-forgalom értéke az utóbbi két évben jelentősen csökkent. 1985-ben 17.7 milliárd schillinggel tetőzött a kereskedelmi forgalom, majd hanyatlás következett. A kereskedelmi rekordot követő évben 18.2 százalékkal, a rákövetkező esztendőben pedig további 11.4 százalékkal mérséklődött a forgalom. A csökkenés okaihoz tartozott, hogy 1985-ben hazánk kimerítette a 300 millió dolláros osztrák idegenforgalmi hitelkeret; éreztette hatását a magyar gazdaságpolitikában mindinkább előtérbe kerülő import-takarékosság, de világpiaci árváltozásoknak - így például a kőolaj leértékelődésének - is jelentős hatása volt a mérleg kedvezőtlen alakulására. A magyar kiviteli szerkezet ,,konjunktúra-érzékenységére,, utal, hogy az Ausztriába szállított hazai áruk mintegy 85 százaléka alacsony feldolgozottsági fokú termékekből áll össze. Túlnyomó többségüket energiahordozók, félkésztermékek, nyersanyagok, mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek teszik ki. Ugyanakor magyar részről a csökkenést elemezve azt is hozzáteszik, hogy a magyar áruk piachoz jutását, versenyképességét hátráltatják az osztrák kereskedelempolitikai akadályok: a vámhátrányok, az úgynevezett láttamozási eljárás, a mezőgazdasági protekcionizmus, a munkavállalási engedélyek megszerzésének nehézkessége. Megjegyzendő azonban, hogy az osztrák fél 1988-ban rugalmasságot tanúsított a magyar észrevételekkel kapcsolatban. Jelentős lépés volt, hogy az osztrák parlament döntése alapján tavaly július elsejével Magyarországra is kiterjesztették az Általános Vámpreferencia-rendszer - GSP - Ausztria által alkalmazott kedvezményeit. A kedvezmény jóvoltából a forgalom 1987-es adatait alapul véve az idén mintegy 130 millió schillinges magyar többletre lehet számítani. A kedvező intézkedések sorában az ősszel felére csökkentették a láttamozási eljárás alá eső cikkek körét. A gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében irányt szabnak a novemberi legfelsőbb szintű találkozó megállapításai. Grósz Károly és Franz Vranitzky kölcsönösen állást foglalt amellett, hogy a jövőben a dinamizmus alapját a piaci viszonyok kiszélesítésével, a vállakozás feltételeinek javításával, a működőtőke fokozottabb bevonásával, korszerű együttműködési formák kialakításával lehet megvetni. (folyt. köv.)
1989. február 7., kedd 17:45
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|