|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
Romániai helyzet
|
---------------- München, 1989. november 25. (BBC, Panoráma) - Tegnap ért véget a román kommunista párt egyhetes ülése, melyet rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tartottak meg, s melyen újra főtitkárrá választották Ceausescu elnököt. A kongresszus egyben jóváhagyta a gazdasági és politikai reformok elvetését. A kelet-európai ügyek szakértője, Fodor György kommentárja alapján most megvizsgáljuk a Varsói Szerződés utolsó sztálinista vezetőségének kilátásait: A Román Kommunista Párt kongresszusa nem vitatta meg Ceausescu jövőre vonatkozó terveit, hanem hosszas ünnepléssel és vastapssal gondolkodás nélkül jóváhagyta azokat. Ceausescu elképzelése szerint a külkereskedelemnek 60 százalékkal és az ipari termelés volumenének is legalább 35 százalékkal kell növekednie. Azt is tervezik, hogy a lakosságnak nyújtott élelmiszer és fogyasztási termékek mennyiségét 5-8 százalék közötti arányban növelik. Az utóbbi években kiadott román gazdasági statisztikákat általánosan a képzelet szüleményének tekintik. Egyetlen komoly szakértő sem veszi készpénznek a román hivatalos adatokat. Ceausescu hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot, tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag- importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit nem fog kapni. A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket. Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik. (folyt.)
1989. november 25., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Romániai helyzet - 1. folyt.
|
Beszédében közölte országával, hogy hiba lenne a lakossági fogyasztást a minimálisnál nagyobb mértékben növelni, mert - mint mondta, - mindent meg kell tenni a jövő generáció jólétének biztosítására. Az ilyen kegyetlen politika, mely emberek millióit kész eltaposni a pártvezér tervei érdekében, tipikusan sztálinista. A kongresszus előtti napokban világos volt, hogy a vezetőség komolyan tartott attól, hogy esetleg valami nyilvános tiltakozásra kerülhet sor. A határellenőrzések és a lakosság rendőri figyelése minden korábbi szintet meghaladt. Végül azonban semmi sem történt. Ennek azonban csak az az oka, hogy a rezsim uralma alatt tudja tartani az országot és helyzete szilárd. Sok megfigyelő úgy véli, hogy éppen azért, mert a rezsim a legkisebb lehetőséget sem adja a nem hivatalos nézetekkel ellentétes nézetek megnyilvánulásának, az országban fokozódik a feszültség azzal a veszéllyel, hogy egyszeriben erőszakos formában fog kirobbanni. Románia visszafizette külföldi adósságait és évente külföldi valutában mintegy hárommilliárd dollár bevételhez juthat. Ezért tulajdonképpen a kongresszus megengedhette volna e feszültség csökkentését azzal, hogy valamilyen engedményt tesz az életszínvonal javítására. A jelek szerint azonban a Ceausescu rezsim meg van borzadva attól, ami a szomszédos országokban történik és képtelen szembenézni a változás lehetőségével. Az egyetlen út számára, hogy amíg csak tud, megkapaszkodik a hatalomban, nem válogatva az eszközökben. Az alternatíva csak az lehetne, hogy ha valami csoport a vezetőségen belül döntené meg Ceausescu uralmát. Moszkva egyébként gyorsan reagált kongresszusi beszédének arra a részére, melyben célzást tett, hogy Románia esetleg ismét igényt tarthat Besszarábiára, melyet a II. világháború idején annektált a Szovjetunió. A TASZSZ kommentátora azt mondta, hogy szovjet területre vonatkozó követelésnek tekinthető Ceausescunak az a felhívása, hogy minden olyan egyezményt nyilvánítsanak semmisnek, melyet Hitler Németországával kötöttek. (folyt.)
1989. november 25., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Romániai - 2. folyt.
|
A TASZSZ kommentátor szerint egyetlen komoly politikus sem kérdőjelezheti meg a háború utáni európai határokat. A jelek szerint talán nem Moszkva szervezte a keletnémet, a bolgár és a csehszlovák pártvezetők megdöntését, viszont egyértelmű támogatást adott azoknak, akik ezeket a vezetőket eltávolították. Ceausescu Besszarábiával kapcsolatos célzása talán figyelmeztetés a Kremlnek, hogy ne próbáljon beavatkozni a román belügyekbe. Ugyanakkor ez megint olyan kísérlet is lehet, melyben Ceausescu a nacionalizmus aduját játssza meg, mely már eddig is sokszor segített a figyelem elterelésében gyűlölt rezsimjéről. +++
1989. november 25., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|