 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
 |
|
 |
 |
 |

Megkezdődött az Írószövetség közgyűlése (1. rész)
|

1989. november 25., szombat - Megkezdődött a Magyar Írók Szövetségének kétnapos közgyűlése szombaton a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. A két nap folyamán arról tanácskoznak a résztvevők, hogy a szuverenitás jegyében miként formálják át a szövetség szervezeti és működési rendjét. Az írótársadalom mintegy négyszáz megjelent képviselője között helyet foglalt és felszólalt Németh Miklós miniszterelnök és Glatz Ferenc művelődési miniszter is.
A megnyitót követően - az eredeti napirendnek megfelelően - elsőként az írószövetség három esztendőn át tevékenykedő elnöke, Cseres Tibor tartotta meg közgyűlési beszámolóját. Mint megfogalmazta: számadásába foglalta azt az időszakot, amely ,,a pártállam vezetőjének legszigorúbb szemöldökrándulásától és sujtásra, ütésre emelt kezétől a pártját veszített kormány barátságos kéznyújtásáig terjed,,. A múltbéli változásokban mindig volt több-kevesebb szerepe az íróknak - mondotta -, a mostani világraszóló katarzis kezdetén azonban az események lendítőjeként talán méginkább, mint korábban. A szövetség 1986-ban tartott közgyűlésén ugyanis elsőként az írók vonták kétségbe a legfelső politikai vezetés legitimitását. Cseres Tibor véleménye szerint az írók 1984-os fellépése megindította a hatalom gépezetét az Írószövetség ellen; s több alkalommal is kísérletet tettek a szövetség feloszlatására, tevékenységének fölöslegessé tételére, illetve külföldi presztízsének rontására. - Az Írószövetség köré vont teljes hírzárlati tilalmat egy esztendeig nem oldották fel, hacsak a szövetséget valamiképp elmarasztaló közlemények esetében nem - emlékeztetett Cseres Tibor az írók két évvel ezelőtti hazai publikációs lehetőségeire. Hozzáfűzte, hogy akkoriban a napi- és hetilapok olyannyira megszokták a szervezet mellőzését, hogy e gyakorlatot a kormány ,,megenyhülését,, követően is folytatták. A mellőzöttség éve után - mint elhangzott - Románia kivételével valamennyi népi demokratikus ország-beli írószövetséggel újra felvették a kapcsolatot. A román írószövetséggel való együttműködés hiányára külön kitért az előadó: beszámolt arról, hogy jóllehet a mindenkori román nagykövetek több ízben is felkeresték őt, megteremtendő a kapcsolatot a két ország írói között, a kezdeményezések végülis mindig kudarcot vallottak. (folyt.köv.)
1989. november 25., szombat 19:50
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|