 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
 |
A bányászszakszervezet kongresszusa (2. rész)
|
Ez a program leszögezi, hogy az országnak hosszú távon szüksége van
a hazai bányászati erőforrásokra. A kormány megérti a bányászat
gondjait, s arra törekszik, hogy a bányászok minél nyugodtabb
körülmények között dolgozhassanak, s ne kerüljenek emberileg
méltatlan helyzetbe. Egyebek között ezért tervezi, hogy - a
bányászok kérésének megfelelően - jövő év januárjától nem 6, hanem
15 százalékkal emeli a szén termelői árát. Az ágazat beruházásait
kétmilliárd forintos állami támogatással segíti, de szükségesnek
tartja azt is, hogy a szénáremelés hasznából maga az ágazat is
hozzájáruljon a fejlesztésekhez. A miniszter szóba hozta még, hogy
az uránbányászat megszüntetése és a foglalkoztatási gondok humánus
megoldása két év alatt 15 milliárd forintba kerül, ám ha a
veszteséges termelést tovább folytatnák, akkor a bányának nyújtott
állami támogatás ugyanebben az időszakban 22 milliárddal terhelné az
ország költségvetését.
Szót kért a tanácskozáson Nagy Sándor, a SZOT főtitkára is.
Elmondotta, hogy a SZOT most nagy figyelmet fordít a kormányzat és a
pártok gazdaságfejlesztési elképzeléseire. Hangsúlyozta: olyan
programot, amely a jelenlegi válságból való kitörést a gazdaság
stagnálásával, inflációval és csökkenő reálbérrel képzeli el, a
szakszervezet nem tud elfogadni. Ha ugyanis nem sikerül megállítani
a reálbér csökkenését, s nem tudnak ösztönző vállalkozáspolitikát
kialakítani, akkor nem lehet kilábalni a nehézségekből. Rámutatott,
hogy nem lehet szerkezetváltásnak tekinteni az olyan intézkedéseket,
amelyek csak az üzemek bezárásáig terjednek, és nem komplexen, tehát
új munkahelyek létrehozásával, szociálpolitikai támogatással és
átképzéssel oldják meg a problémákat. Kifejtette, hogy a
továbbiakban is szükség van a szakszervezetek és a különböző fórumok
elképzeléseinek egyeztetésére, egy olyan érdekegyeztetési struktúra
kialakítására, amelyet új törvényben határoz meg az Országgyűlés.
A tanácskozáson bejelentették, hogy Baranyában megalakult a
Mecseki Bányászok Szakszervezeti Szövetsége, továbbá a kő- és
kavicsbányászok felvételüket kérték a Bányaipari Dolgozók
Szakszervezetébe, ehhez a kongresszus egyhangúan hozzájárult.
A tanácskozás vasárnap folytatja munkáját. (MTI)
1989. november 25., szombat 19:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|