|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP Reformszövetségének felhívása (1. rész) (OS)
|
1989. november 22., szerda - A magyar nép történelmi válaszút elé érkezett. Hamarosan szabad választásokon kell döntenie arról, hogy milyen jövőt akar, milyen társadalmi berendezkedést kíván kialakítani. Felelősséggel csak akkor dönthetünk,ha világosan látjuk, miféle utak és lehetőségek közül választhatunk. A polititkai elképzelések, programok és törekvések skálája az elmúlt hánapokban kiteljesedett: a szélsőbaloldali és a szélsőjobboldali pártok között számos markáns irányzat található. A baloldali konzervatív erők az elmúlt negyven esztendő során kialakult sztálini típusú diktatórikus társadalmi berendezkedést szocializmusnak nevezik, és kisebb-nagyobb reformálással ugyan, de lényegében ragaszkodnak a folytatásához. A jobboldali szélsőségesek is azonosítják a sztálini típusú diktatúrát a szocializmussal és nyílt harcot hirdetnek ellene. Tagadják a néphatalom, az osztályok nélküli, kizsákmányolásmentes társadalom létjogosultságát és kizárólag a tőkés-polgári osztálytársadalom restaurációjától remélik az ország boldogulását. A Magyar Szocialista Párt mindkét szélsőségtől elhatárolja magát. Soraiban a néphatalom eszméje iránt elkötelezett progresszív baloldali erőket tömöríti. Szervezetileg a különböző politikai platformok szövetségére épül. E platformok közül az egyik a Reformszövetség, amelyhez a radikális megújulás hívei tartoznak; részben a hajdani reformkörök, részben az újonnan alakuló reformalapszervezetek tagjai és olyan ismert politikusszemélyiségek, mint Pozsgay Imre, Németh Miklós, Horn Gyula és még sokan mások. Mint ismeretes, a kongresszuson a Reformszövetség, mint a legnépesebb és legradikálisabb platform meghatározó szerepet töltött be az MSZMP sztálini típusú, centrális-bürokratikus struktúrájának békés úton történő lebontásában és egy új, európai típusú legitim és demokratikus baloldali párt - az MSZP - létrehozásában. A kongresszus után a Reformszövetséghez tartozó 514 küldött-társunk úgy határozott, hogy továbbra is élteti, és működteti a maga demokratikusan szervezett, országos kiterjedésű hálózatát, továbbra is összefogja és koordinálja a gyökeres megújulást akaró párttagok törekvéseit. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 20:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|