|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Romániai helyzet
"Ceausescu
hétfői ötórás beszéde azonban mégis elárult valamit álláspontjáról
és jövőbeli terveiről arra vonatkozóan, hogy mit akar csinálni
azzal, amit Románia lakossága mégis megtermel. A beszédből
kiviláglott, hogy az a nagyipar, mely máris tönkretette az országot,
tovább lesz bővítve és a fenntartásához szükséges nyersanyag-
importot növelni fogják azzal az exporttal együtt, melyre az ilyen
importok kifizetéséhez van szükség. A lakosság pedig szinte semmit
nem fog kapni.
A román vezért gyakran azért nevezik sztálinistának, mert a
központi tervezést isteníti és mert pártja közvetlenül uralkodik a
társadalom felett, illetve, mert nem tűr meg semmiféle ellenzéket.
Ami azonban igazán sztálinisttává teszi, az az, hogy abszolut nem
veszi emberszámba azokat, akik fölött uralkodik."
|
|
|
|
|
|
|
Krenz - sajtóértekezlet - kérdések 2.
|
Volt-e szerepe Mihail Gorbacsov berlini látogatásának Honecker távozásában és az ő megválasztásában? - kérdezték. Előbb határozottan visszautasította a feltételezést, majd az újságíróhad derültségére kisvártatva hozzáfűzte: ,,Persze Mihail Szergejevics látogatása nagyon jó volt,,. ,,Minden országnak magának kell meghatároznia milyen úton kíván járni,,. Ezzel a mondattal tért ki a többi szocialista országban zajló változásokra vonatkozó kérdések elől. Óvott bármely társadalmi modell másolásától. - Hogyan képzeli el a Varsói Szerződés jövőjét? - kérdezték. Úgy, ahogyan azt Bukarestben, a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének ülésén megbeszéltük - felelte. - Az új vezetés mindent megtesz, hogy zavartalanná váljék a kapcsolat a két német államban élő emberek között - mondta, és utalt a már bejelentett utazási könnyítésekre. A német újraegyesítés gondolatát veszélyesnek nevezte. A két német állam léte fontos tényezője az európai stabilitásnak; aki újraegyesítést akar, az az európai stabilitás ellen vét - vélekedett. Megkérdezték, elképzelhetőnek tartja-e a belátható jövőben a berlini fal és a két német állam közti határerődítmények lebontását. Kifejtette: a két német állam közti határ más, mint a többi államhatár. Két társadalmi rendszer, két katonai tömb határa is egyben, és e határ mentén koncentrálódott Európában a legnagyobb mennyiségű fegyverzet. Azon felül - mondta - az NDK-nak annak idején óriási anyagi veszteségei származtak abból, hogy a két német állam között a határ sokáig szinte teljesen nyitott volt.(folyt)
1989. november 1., szerda 17:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|